A Tisza-tó

A Tisza-tó horgászparadicsoma a Tisza-folyó duzzasztása következtében létrejött 127 km2-es, szigetekkel, félszigetekkel, holtágakkal rendelkező szép természeti környezetű, gazdag élővilágú víztározó. Az idelátogató, vízzel ismerkedő horgászok elé egy határtalan nyugalmat árasztó, sejtelmes és vadregényes vízvilág tárul. A tározó térre jellemző mozaikosság, a változó vízmélységű és adottságú területek, a duzzasztás időszakában és azon kívül is jó horgászati és fogási lehetőségeket nyújtanak. Szinte minden évszak kínálja a horgászati alkalmakat és horgászatilag kívánatos halfajok zsákmányolási lehetőségét.

A Magyar Országos Horgász Szövetség 1974. augusztus 23. óta hasznosítója a Tisza-tó halászati jogának. A tározó építési időszakában komoly üzemszerűen folytatandó halászati elképzelések, tervek születtek, de a tározó nem végleges tervei szerinti kiépítéséhez nem történtek meg a halászat számára fontos mederrendezések, fakivágások, tuskóirtás. Mindebből következően a gazdaságos üzemszerű halászat nem volt megvalósítható, illetve a tározó tényleges funkcióját keresve döntöttek arról, hogy az üdülési hasznosítás is elsődleges legyen, ezért került az Alföld "Balatonja" az országos szövetség halászati hasznosításába.

A Tisza-tó horgászatában, a közvetlen régióban 5 megyei és területi szövetség összesen 24 horgász egyesülete érdekelt. A Közép-Tisza-Vidéki Horgászegyesületek Szövetsége (közvetlen tározói érdekeltségű 6 horgászegyesülete, 4000 fő horgásszal), a He-k Heves megyei Szövetsége (közvetlen tározói érdekeltségű 7 horgászegyesülete, mintegy 3000 fő horgásszal), He-k Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szövetsége (közvetlen tározói érdekeltségű mintegy 19 horgászegyesülete, közel 3000 fő horgásszal Hajdú-Bihar megyei Horgász Szervezetek Szövetsége (közvetlen tározói érdekeltséggel, mintegy 1700 fő horgásszal) és a Tisza-tavi He-k Szövetsége (mintegy 2000 fő) horgászaiból kerül ki a tározón állandóan horgászók egy jelentős hányada. A másik ugyancsak meghatározó réteg a főváros és régiójának horgásztársadalma, melyből nagy számban rendelkeznek a tározó térségében ingatlannal, ezáltal általában éves területi engedéllyel, így állandó horgásznak számítanak. A felsorolt térségekből és az ország más területeiről is igen sok vendéghorgász érkezik egy-egy időszakra (napra, hétvégére, hétre) a változatos horgászlehetőséget kínáló, szép természeti adottságokkal rendelkező vízterületekre.

A tározótérre, az állóvizekre jellemző szinte minden halfaj, a ponty, a csuka, a süllő, a harcsa, a compó, a kárász és a keszegfélék is megtalálhatóak. A tó területét 46 km hosszan szeli át a Tisza-folyó, melynek a tározóra eső partrészei és nyíltvízi szakaszai is közkedvelt horgászhelyek. A folyómeder, melyben a víz sodrása lassúbbá vált ugyancsak bővelkedik halakban, különösen közkedvelt zsákmánynak számítanak nagytestű tiszai nyurgapontyok, de nem ritkák kapitális süllők, harcsák és balinok sem. A folyóvizet és a tározót összekötő öblítőcsatornák a halak ide-odavándorlásának színterei, torkolati szakaszak különösen népszerűek a ragadozó halakra horgászók körében. A termetes süllők, csukák és balinok szívesen keresi itt zsákmányukat. A tározó haléletterei állandó változásban vannak, ennek következtében a halállomány szerkezete is változik, jelenleg 65 halfaj lelhető fel. A folyó által szállított hordalék okozta feltöltődés és ennek következtében a vízi növényzet terjeszkedése tovább növeli a víz mozaikos jellegét és helyenként csökkenti a halak életterét és a horgászati lehetőségeket is. Míg a korábbi évtizedekben a duzzasztás következtében ideálisnak mondható ívó- és ivadéknevelő helyi voltak a tározónak, ezáltal a vizet a Tisza "halbölcsőjének" is lehetett nevezni, addig az utolsó másfél évtizedben már fokozott figyelmet kellett fordítani az értékes halfajok állományának haltelepítésekkel történő növelésére.

Halasítás

Mint az már fentebb említettük a Tisza-tó halászati hasznosítását jelenleg is a Magyar Országos Horgász Szövetség végzi. A hasznosító joga és kötelezettsége a vízterület halasítása, amit a területi sajátosságok, és a horgászati igények figyelembe vételével végez, a halgazdálkodási terv előírásai alapján. Az elmúlt években az országos szövetség rendszerint a halgazdálkodási terv előírásait túlteljesítve végezte haltelepítési tevékenységét. A kihelyezéseknél figyelembe vettük a horgászati igényeket is, így a "méretes" halak telepítése a fő horgászati szezon kezdet előtt kezdődik meg minden évben. A fiatalabb korosztályokat tavasszal helyezzük ki, kihasználva a tározó rendkívüli haleltartó képességét.

A víz horgászati hasznosítója a Magyar Országos Horgász Szövetség a halgazdálkodási terv előírásai szerint évente több tíz tonna pontyot és több százezer ragadozóhal-ivadékot telepít. A 2003. Évben összesen 45.3 tonna növendék és fogható méretes ponty és több mint 600 ezer darab ragadozó-ivadék gyarapította a halállományt. A Tisza-tó igen kedvelt horgászvíz nemcsak a térség horgászai, hanem Magyarország más vidékeiről is rendszeresen, vagy időszakonként idelátogató horgászok körében. A tározó jó horgászati hírét és kínálatát külföldön is ismerik. Az idelátogató és vissza-visszatérő külföldi horgászvendégek jelentős száma is bizonyítja elismertségét Európában.

Fogások

A horgászok által ejtett zsákmány összetételéről elmondható, hogy a magyarországi szokásoknak megfelelően a ponty áll az első helyen, megelőzve a süllőt és a csukát, majd a harcsa következik szintén jelentős mennyiséggel. Amurból is szépen fognak a horgászok, annak ellenére, hogy e halfaj már évek óta nem került telepítésre a tározóba a törvényi módosítások következményeként.

A 2000. évi ciánszennyezést követően, az egyes halfajoknál tapasztalt jelentős fogás visszaesést követően, évről-évre folyamatosan emelkedik a kifogott halak mennyisége. Ez részben a hasznosító megfeszített munkájának, részben pedig a tározó rendkívüli regenerációs képességének tudható be.

A horgászfogási statisztika kedvező képet mutat, ugyanis a horgászzsákmányban más magyar nagy vizekkel összehasonlítva magasabb arányban szerepelnek az érétkes nemes halak és különösen a ragadozóhalak. A 2003. évben az összes horgászzsákmány 134,5 tonna volt, ezen belül pontyból 37,2 tonnát, csukából 11,6 tonnát, süllőből 13,7 tonnát, harcsából 7,1 tonnát balinból 2,4 tonnát, míg a fehérhalból összesen 62,5 tonnát zsákmányoltak a horgászok.

Halőrzés

A halőrzés a hasznosító egy szintén a halgazdálkodási terv szerint előírt kötelezettsége, melyet saját költségére kell biztosítania.

A Tisza-tó halászati őrzését az országos szövetség 6 fő főállású halőrrel, illetve társadalmi halőrök bevonásával, a helyi rendőrség és a vízi-rendészet munkatársaival együttműködve látja el. A főállású halőrök képzéséről és megfelelő szakmai felkészültségéről a szövetség gondoskodik. A technikai felszerelések modernizálása folyamatosan történik. A halőrök már jelenleg is rendelkeznek éjjellátó készülékekkel, illetve a szabálytalanságok digitális rögzítésére alkalmas eszközökkel. A halőrök munkáját jól felszerelt, környezetbarát hajók és a terepadottságokat jól elviselő gépkocsik segítik.

A sikeres halőrzés érdekében számítunk minden kedves horgásztársra és ezúton is a halőrökkel való közreműködésre, kérjük fel őket. Az országos szövetség Tisza-tavi Kirendeltségének bejelentő telefonja éjjel-nappal fogadja a hívásokat, ahol jelezhetik, ha bármi olyat látnak, ami valószínűleg sérti a tározó horgászati rendjét.

A telefonszám: 06-30-9540-732

A sikeres együttműködés eredményeként a 2003. évben a halőrök közel 50 kilométer orvhalász-hálót szedtek fel a tározó területéről.

Szemétszedés

A tározó a horgászok és a pihenni érkező turisták számára egyaránt megfelelő lehetőségeket biztosít. A kellemes kikapcsolódás alapvető feltétele a kultúrált környezet megléte és fenntartása. Sajnos sokszor tapasztaljuk, hogy egyes felelőtlen embertársaink nem éppen a legmegfelelőbben kezelik a vízparti tisztaság kérdését, így rontva a tározó képét és a többiek kikapcsolódását. Az országos szövetség önerőből, évi több milliós költséggel próbálja tisztán tartani a tározó partját. Kérjük a kedves horgásztársakat, hogy a horgászatuk után keletkezett szemetet a kihelyezett szemeteszsákokba helyezzék el és erre figyelmeztessék társaikat, illetve a nem horgászókat is. Fokozottan felhívnánk a horgászok figyelmét, hogy a horgászrend szerint szemetes helyen horgászni tilos!

Haljelölés

Az országos szövetség évek óta végzi a halak mozgását és növekedését vizsgáló kutatói tevékenységét, haljelölések segítségével. Az országos szövetség által használt haljel narancssárga színű csövecske, mely "MOHOSZ" felirattal és általában 5-6 jegyű sorszámmal van ellátva. Ezen vizsgálatok alapján korrigáljuk a telepítések helyét és a telepített halak korosztályát, mennyiségét. A haljelölések sikeressége a horgászokon is múlik. Jelölt hal kifogása esetén kérjük, hogy méretes hal esetében a jellel együtt küldjék meg címünkre (MOHOSZ, 1124 Budapest, Korompai u. 17. vagy Tisza-tavi Kir., 5350 Tiszafüred, Kossuth tér 1.) a fogás helyét, idejét, a fogott hal faját, súlyát és hosszát, illetve a halat kifogó nevét és címét. Méreten aluli halak esetében a jel halból történő kivétele nélkül azonos módon kérünk eljárni. A haljelet és az adatokat hiánytalanul beküldőknek egy válaszlevelet és 200 méter horgászzsinórt küldünk, valamint részt vesznek egy év végi nyereménysorsoláson is.

Halmentés

A tározó vízügyi szempontból az árvízcsúcsok csökkentését hivatott szolgálni. Ezért év végén a vízszintet a víz szakaszos eleresztésével lecsökkentik. Ekkor a tározó számos része alkalmatlanná válik az ott rekedt halak áttelelésére, így azok túlélése emberi beavatkozás nélkül lehetetlen. Ezen a helyzeten az országos szövetség mentőhalászatokkal próbál segíteni ,és jelentős költséggel kifogja és áthelyezi az elzárt területeken rekedt halakat a folyó telelésre alkalmas szakaszaira. A mentőhalászatok alkalmával is sor kerül a halak megjelölésére a fentebb már leírt módon. Így bizonyosodunk meg róla, hogy tevékenységünk eredményes volt.

Turizmus

Tisza-tó környéki valamennyi településen széleskörű turisztikai infrastruktúra várja az idelátogatókat. Sok panzió, falusi turizmust szolgáltató, jó néhány kemping és változatos étkezési és szállási kínálat áll a horgászok és családjuk részére. A horgászaton kívül sok élményprogram - vízitúra, vízisportok, strandolás, madárfigyelés stb. - közül választhat az, akit nemcsak kizárólag a halfogás érdekel.

A tó keleti területe, a Tisza-tavi Madárrezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park részeként 1999-óta a Világörökség része kulturális táj kategóriában. Az ornitológusok, s a természet iránt csak amatőrként érdeklődők számára is igazi kincseket rejt ez a terület, ahol szervezett csónaktúrák keretében több mint 200 madárfajt figyeltek már meg. A madarak iránt érdeklődők számára különös érték az itt fészkelők szelídsége, a vonuláskor itt időző madarak tömegei, és az azok között előforduló ritkaságok, mint a jégmadár, bakcsó, üstökösgém, kis kócsag, nagy kócsag, fekete gólya, nyári lúd, küszvágó csér, fattyúszerko, vagy a függőcinege.

A Tisza-tó déli, 14 négyzetkilométeres, összefüggő abádszalóki öble - Európában egyedülállóan - a motoros sporteszközök számára is engedélyezett vízfelület, s így a vízi sportok kedveloinek paradicsoma.

Tiszafüred 39 fokos gyógyító vizét Európa távolabbi országaiból is sokan keresik fel, de termálfürdőt találhat a vendég a lovas életéről is ismert Kőteleken, a vadregényes szépségű Tisza-part közelében fekvő Tiszacsegén, vagy Polgárban, ahol a termálfürdő mellett csónakázótó is színesíti a kínálatot. Sokak által és régóta kedvelt a berekfürdői gyógyfürdő, ahol szépen parkosított környezetben hatmedencés strand és kétmedencés fedett termálfürdő fogadja télen-nyáron a pihenni vágyókat és elsősorban a mozgásszervi panaszokkal érkezőket. A tiszaújvárosi termálfürdő 1600 méter mélyről feltörő vízének összetétele és hatása a híres hajdúszoboszlóiéhoz hasonló. A gyógyászati eszközökkel tökéletesen felszerelt fürdőben három fedett és egy szabadtéri medence, valamint a terápiás részleg felkészült szakemberei várják a vendégeket.

Másfajta élményekben lesz részünk, ha nyeregbe - kerékpárra vagy lóra - pattanunk, és így indulunk el a tó körül. A Tisza-tó abban is különbözik tótársaitól, hogy itt gáttal védik az áradások ellen a hatalmas vízi világot körülvevő területeket. A gát felületének nagy része burkolt. Ha a kalandozásnak ezt a módját választjuk, akkor is érdemes térképet vásárolnunk, amelyen elsősorban a gátőrházak jelölése segíthet a tájékozódásban. A gátőrházakban kaphatunk ivóvizet, baj esetén elsősegélynyújtásra is számíthatunk, s telefonjuk igénybe vehető segélykérésre.

A harcsafogás különleges eszköze a Tiszán a kuttyogtatás, amelynek sikerét a visszajáró horgászok már bebizonyították. A süllő-félék és a csuka is kedvelt célpontjai a horgászoknak, a tiszai pontyból pedig közismerten kituno halászlé fozheto.A két nem oshonos hal, a busa és az amur húsa is kituno. A márna a gyorsabb folyású, mélyebb vizekben tanyázik.

A horgászengedélyek a környező települések horgászegyesületeinél, a horgászboltokban is könnyen beszerezhetőek, ugyanitt széles választékban szerezhetők be a horgászfelszerelések és csali anyagok is. A horgász területi engedélyek következő típusai vásárolhatóak meg: felnőtt, vagy ifjúsági éves, heti, napi, kétnapi, háromnapi, területi engedély, illetve 14 éves korig gyermek területi engedély. Valamennyi engedélyen megtalálható az érvényesség és a tározó horgászrendje, mely meghatározóan a halászati-horgászati törvény előírásaira támaszkodik, de más fontos szabályokat is rögzít, pl. természetvédelmi területek horgászata stb. A horgászat megkezdése előtt mindenképpen szükséges áttanulmányozni ezeket a szabályozásokat.

A TISZA-TÓ 2005. ÉVI HORGÁSZRENDJE

A tározó halállománya változatos és jelentős nagyságú, a fogási statisztikák is ezt bizonyítják. A halállomány védelme, őrzése és gyarapítása, a halasítások, valamint a vízi és vízparti környezet megóvása, fenntartása tetemes költségbe kerül a hasznosítónak, melyet a területijegy-bevételből és pályázatokból valósít meg. Számítunk segítő magatartására, a tározó partjai, szigetei tisztaságának és környezetének megóvására. A horgászrend egyes előírásai korlátozó jellegűek, ezeknél külön megértésére is igényt tartunk, mert a környezet, a természet védelme segít megőrizni a sajátos élővilágot, és ezen belül a halállománynak ívó- és ivadéknevelő területeit. Kérjük ezért, hogy a horgászatra vonatkozó előírásokat a gondok megelőzése érdekében szíveskedjék áttanulmányozni, és az előírások betartására ügyelni. Horgászatához kedvező vízjárást, jó horgászidőt és kellemes szórakozást kívánunk!

Az engedély érvényes:

I. A Kiskörei-duzzasztómű és a 440 fkm között a Tisza és a tározó területére; az Eger-patakra a Borsodivánka és Négyes községeket összekötő közúti hídjáig; a Tisza-tó körüli szivárgó árkokra. Az engedély nem érvényes a Laskó patakra és szivárgójára.

II. A Jászsági-főcsatornán a víztározó töltésében lévő zsiliptől a Kál-Kisköre közötti vasúti hídig; a Nagykunsági-főcsatornán a tározó töltésében lévő vízkivételi zsilip alatti kerítéssel lezárt terület végétől az abádszalóki vasútállomás közelében lévő Abádszalók és Tiszabura helységek közötti országút hídjáig.

III. A Hortobágyi Nemzeti Park területén - annak igazgatósága által előírt, következő természetvédelmi korlátozásokkal:

a.) A Tisza-tó északi része természetvédelmi oltalom alatt álló régiójának határai: a 33-as főközlekedési út Poroszlót Tiszafüreddel összekötő szakaszától a Tisza 440 fkm-ig a folyótól keletre és nyugatra eső védtöltések közötti terület. Ezen területen - a Tisza és a IX-es öblítőcsatorna kivételével - tilos a motorcsónakos közlekedés. A kijelölt tilalmi (rezervátum) területen fekvő Kerek-tó, Hordódi-Holt-Tisza, Háromágú vízrészeken egész évben tilos a belépés, ott-tartózkodás, következésképpen a horgászat és a halászat is. A Nyárád-ér, Eger-patak vonala, az 57, 58, 59-es alappontok által meghatározott vonal, illetve a 33-as főút a Tisza és a IX-es öblítőcsatorna által határolt területen február 1-től június 15-ig tilos a belépés, az ott-tartózkodás és a horgászás. Június 15-től a közlekedés csak robbanómotor nélkül hajtott (elektromos vagy evezős) csónakkal engedélyezett.

b.) A Tisza-tó déli részén található természetvédelmi oltalom alatt álló terület határai: a Tisza jobb partja, az V-ös öblítőcsatorna (Aranyosi-öblítő), valamint egyenes vonal mentén a Kozma-fok, a Balázs-fok és a Kis-Tisza által határolt terület. Ezeken a területeken csak a 4 kW teljesítményt meg nem haladó belső égésű motorral hajtott csónak és kishajó közlekedhet, kivéve a védelem alá került Óhalászi Holt-Tisza, Porong-tava, Ispán-tava, Hód, Gaznyilas és Partos fenék, ahol robbanómotoros csónak használata szintén tilos.

c.) Az a) és b) pontokban meghatározott területek látogatható részein is tilos:
- a sátorozás, a kempingezés, a tűzgyújtás és a növényzetirtás;
- a természetvédelmi oltalom alatt álló állatok szaporodási helyét, illetve a madártelepeket 200 méternél jobban megközelíteni, a védett hínárnövényekből álló hínármezőket (tündérfátyol, tündérrózsa) károsítani, azokon keresztül vízi járművel közlekedni;
- engedély nélkül horgászstéget elhelyezni (az engedély nélkül kihelyezettek elbontását a természetvédelmi hatóság kezdeményezi).

d.) Természetvédelmi oltalom alatt álló fajok veszélyeztetése esetén a terület bármely részén - szükség szerint - térben és időben természetvédelmi korlátozás rendelhető el a jogszabályok szerint.

e.) Szemetelni, illetve szemetes helyen horgászni tilos! A horgász köteles a horgászat befejeztével a szemetet magával vinni, vagy a kihelyezett szemétgyűjtő zsákokba helyezni. A szemetes helyen horgászótól a területi engedély bevonható, illetve az illetékes hatóság helyszíni bírságot szabhat ki.

IV. További rendelkezések:

1.) Időszakos tilalmak
a.) Január 1. és február 28., valamint december 1. és 31. között horgászni csak a naptári napkelte és napnyugta közötti időszakban lehet, az éjszakai horgászat tilos. A téli hónapokban tilos a horgászat a Tisza folyó következő fkm táblák közötti szakaszain: 405-410; 416-420 (kivéve az eredeti ágat is); 422-423; 426-428; 432-435.
b.) Január 1. és február 28, valamint december 1. és 31 között a Tisza-tó teljes területén tilos kifogni és megtartani a következő halfajokat: harcsa, ponty, amur, busa, compó.

2.) A vízügyi szervek által meghatározott üzemi területeken horgászni és tartózkodni tilos. Tilos a horgászat a téli kikötő területén, az erőmű felvizén 300 méter, a Nagykunsági-főcsatornán a vízkivételi mű, kerítéssel lezárt és a Jászsági főcsatornán a vízkivételi műtől számított 50 méteren belüli területén.

3.) A gáton a gépjármű közlekedés engedély köteles. Ellenőrzés esetén a gátközlekedési engedélyt be kell mutatni. Az engedélyek (napi, heti, éves) a tározó környéki horgászegyesületi irodákban, horgászboltokban és csónakkikötőkben szerezhetők be. Nem érvényesek a II-III. fokú árvízvédelmi készültség esetén. A gáton megállni és parkolni csak a töltéskoronán szabad úgy, hogy az álló jármű mellett egy másik biztonságosan el tudjon haladni.

4.) A parti nád-, valamint fűzsávot (biológiai védelem), a partvédő művet megbontani, megrongálni; a partvédő mű mögötti (feltöltött) terület védelmét biztosító növényzetet eltávolítani, irtani, gyéríteni nem szabad. A horgászat befejeztével el kell viszont távolítani az etetés jelölésére és a kikötésre használt karókat és bójákat.

5.) 14 éven aluliak csónakból csak felnőtt személy felügyeletével horgászhatnak.

6.) Felnőtt horgász a törvényes előírások szerint egy időben kizárólag csak 2 bottal horgászhat, ezen előírás megsértése halvédelmi szabálysértés. Ifjúsági és gyermek horgász 1 bottal horgászhat.

7.) Felnőtt területi engedély birtokában a felsorolt mérettel védett halakból naponta összesen 5 db fogható, egy halfajból azonban legfeljebb 3 db. (Tehát fogható pl. 3 db ponty, 1 db süllő és 1 db csuka, vagy 3 db balin, 1 db amur és 1 db harcsa.) Ezen kívül naponta fogható 3 kg kősüllő és 10 kg egyéb, mérettel nem védett halfaj. Ifjúsági engedély birtokában naponta összesen 3 db mérettel védett, egy halfajból legfeljebb 2 db fogható. Ezen kívül fogható 3 kg kősüllő és 10 kg egyéb mérettel nem védett halfaj. A gyermek területi engedéllyel rendelkező horgász 1 db méretkorlátozással védett halat és 5 kg egyéb halat foghat.

8.) A fogási naplóba a méretkorlátozással védett halat a fogást követően azonnal, az egyéb halakat a vízpart elhagyása előtt kell bejegyezni. A naplót a horgász a rajta feltüntetett határidőig a naplót kiadó egyesületnél köteles leadni.

9.) A haljelölés a halgazdálkodási munkát segíti. Jelölt halról a jelet akkor szabad levenni, ha az a méretet eléri. Ellenkező esetben a jel számát kérjük feljegyezni és a fogott halat kíméletesen visszaengedni. A leolvasott számot, illetve a levett jelet, a fogás helyét, idejét, a hal testhosszát, magasságát, súlyát, valamint a horgász nevét és lakcímét tartalmazó feljegyzést kérjük postán a MOHOSZ-nak megküldeni.

10.) A szervezett horgászversenyeket - a MOHOSZ Kirendeltségre (tel.: 06-59-352-113) történő kötelező bejelentés alapján - elsőbbség illeti meg, ezért a rendezőség által kijelölt helyen a verseny időtartama alatt csak a versenyzők horgászhatnak.

11.) Az időszakos állománymentő, állományszabályozó halászati tevékenység területén a halászati idő tartama alatt horgászni és a tevékenységet zavarni tilos.

12.) A horgászatra vonatkozó szabályok megsértése a hatóságin kívül egyéb eljárást is von maga után. A területi engedélyt már a szabálytalanságot megállapító hivatalos személy elveheti. Halvédelmi szabálysértés esetén a halászati hatósághoz történő továbbítás végett az állami horgászjegyet is visszatarthatja.

13.) Az itt nem szabályozott kérdésekben a halászati-horgászati törvény és a Horgászat Országos Szabályai az irányadóak. Infó a vízterület hasznosítójától aki a: Magyar Országos Horgász Szövetség

szabadban.hu