A vadregényes Bükk hazánk első hegyvidéki Nemzeti Parkja; 1977. január1. Magyarország legrégebben lakott területe. Barlangjaiban az ősember menedéket keresett a jégkorszak velőt hasító hidege ellen.
A táj szépsége, virágos rétek, a meredek szirtek megmászásának fáradalmával harmonizálva, a Bükk folyóinak, patakjainak természetes formáló ereje, a Bükk-fensík peremének sziklasorai, "a kövek vonulata": Hámor-kő, Cserepes-kő, Pes-kő, Őr-kő..., a barlangkutatók munkája: az érintetlenségben csillogó bükki barlangcsodákat tekintve, méltán megérdemli.
A Bükk hegység az Északi-Középhegység negyedik, legidősebb tagja.
Börzsöny-Cserhát-Mátra-Bükk-Zemplén.
Kirándulás az (egri) Bükkben, ahol az erdőké, a fáké az elsőbbség, ahol a csendben madárfütty, hegyi patakok csobogása, a virágok illata simul.
Útvonal: Budapest - Eger - Felsőtárkány - Stimecz Őrház - Samassa (Lamboth) gyertyafényes Menedékház
Távolság: Budapest - Eger (vonat, busz, kocsi) 142 km /2 ó 30 p/
Eger - Felsőtárkány 10 km (gyalog, busz, kerékpár, kocsi)
Felsőtárkány - Stimecz Őrház 5 km (gyalog, kerékpár, kocsi, kisvonat)
Samassa (Lamboth) Vadászház 2 km (gyalog, kerékpár, kocsi)
Szintkülönbség: Felsőtárkány 180 - 340 m
Stimecz Őrház 327 m
Lamboth (Samassa) Menedékház 401 m
Az Egri Úttőrővasút
1920-as években az Almár-patak völgyében épült kőszállító kisvonat, amely a Felnémet bányatelepnél (ma Almár v.m.) kapcsolódott az egri MÁV
Eger - Putnok vasúthoz. Ezt hosszabbították meg Egerig és lett „Úttörővasút”. Az 1960-as túristatérképen még láthatjuk. 1970-es években eltünt.
