A titokban felépített, végletekig lepukkant Kisstadion története
2007-12-30 09:30:32
Rozsdás ajtók, omladozó falak, kosz mindenfelé - valami hasonló kép fogadja az embert, amikor például egy világsztár koncertjére érkezik a budapesti Kisstadionba. Kétségtelen tény, hogy a létesítmény nagyon messze van a színvonalastól, sőt éppenséggel szégyenkeznie kell annak, aki manapság részt vesz egy ott zajló eseményen.
A stadion építéséhez 1959 augusztusában kezdtek hozzá, jellemzően a korabeli szokásokra: abban az időben gyakori volt engedély nélkül, úgynevezett fekete beruházásokkal építkezni, s a Kisstadion is így épült fel, teljesen 1961-ben készült el, költsége huszonkétmillió forint volt. Beépítése előtt területe a "senki földje" volt, és buszgarázsnak akarták felhasználni. Az olimpiai bajnok Németh Imre, a Népstadion igazgatója - akinek jó kapcsolatai voltak a Budapesti Honvédon keresztül a honvédséggel - elintézte, hogy honvédségi buldózerek végezzék el a földmunkákat, majd később azt is, hogy a honvédség segítsen a stadion felépítésében is.
Amikor elkészült a Kisstadion, jelentették a felettes sporthivatali szervnek, az pedig Németh Imrének - az engedély nélküli beruházás miatt - fegyelmit adott. A stadiont főleg jeges sportok számára építették, de ezek jelentősége az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent. Pedig itt rendezték például 1963-ban az utolsó szabadtéri műkorcsolya Európa-bajnokságot, sűrű hóesésben. Befogadóképessége 14 ezer, a küzdőteret is beleszámítva 16.800 fő. Legnagyobb hiányosságának a befedettség hiányát tartják, pedig több alkalommal is lehetőség lett volna erre: a 70-es években csehszlovák partnerek ötmillió forint értékű Duna-kavicsért tetőt építettek volna rá, de az akkori pártvezetés ezt is sokallta rá.
fotó: livenation.hu
Szerző: szabadban
Forrás: Bulvársport.hu
