Végre az Alaptáborban
Jó ideje nem írtam naplót.
Nagyon sebezhető minden expedíció, amíg el nem éri az Alaptábort. Most hát itt vagyunk, 5100 méteren, a Rongbuk-gleccser áttörése alatt, Alaptáborunkban. A torkom sokkal jobban van, az orrjárataim is tisztultak. Az akklimatizációt, mint mindig, most is megszenvedem. Fejfájás, tompaság, szaporább légzés. Bár már sokfelé megfordultam, ennél kietlenebb, szelesebb, barátságtalanabb Alaptábort nem tudok felidézni. Mintha géppuskával lőnének – folyton csattog a sátorponyva. Beüzemeltem az áramfejlesztőmet, így a rádiók, kamerák, műholdas telefon stb. töltése megoldódott. 14-én érkeznek a jakok, 15-én indulunk el az Előretolt Alaptábor felé.
Minden nehézség ellenére fantasztikus, leírhatatlan érzés, hogy itt vagyunk, Joby, a hegy és én. No sherpa, no táborlánc, no oxigén.
Klein Dávid, AHICO Everest (2006) Expedíció, Everest Alaptábor (5100 m), Tibet
Szeles gyógyulás
Április 13.
Még mindig a kietlen Alaptáborunkban.
Vagy a korábbi alkalmakat idealizáltam utólag, vagy valóban eddigi legnehezebb akklimatizációs folyamatomat szenvedem el. Már otthonról egy enyhe náthával indultam, amire Katmandu erősen szennyezett levegője csak rátett egy lapáttal. A déli oldalhoz képest itt terepjáróval, néhány nap alatt érjük el az Alaptábort. Fejfájás, torokfájás, gyomorégés, orrdugulás, láz, levertség. Szép lassan, fokozatosan kúráltam ki magam. Eukaliptuszos inhalálás, rengeteg folyadék, szopogatós cukorka, orrspray, pihenés, türelem. A szél persze állandóan fúj. Ma a csomagjainkat rendezzük, élelmet, felszerelést szortírozunk Gaigen Ji irányításával. Jakjaink – várhatóan 19 négylábú, szőrős jószág – holnap érkeznek. Ha holnapután nekiindulunk, úgy 16-ára az ABC-ben (Advanced Base Camp), azaz Előretolt Alaptáborban lehetünk. Érzem, amint az erőm lassacskán visszatér belém. Csak a szél elállna!
Klein Dávid, AHICO Everest (2006) Expedíció, az Everest északi oldalának Alaptábora (5100 m)
Bővebben Klein Dávidról: innen