A barlangokról - barlang túrákról!
Magyarországon úgy 3000 barlang van és ennek az, úgy egyharmadát a Bükk hegységben találja. A világon egyedülálló dolog, hazánkban az összes ismert barlang védetté van nyilvánítva!
Milyen úton-módon keletkeztek barlangjaink? A Bükk mészkőhegység, ami az üledékes kőzetekből (tehát mészkőből, dolomitból, gipszből, sóból, stb.) álló hegyekre jellemző a karsztjelenség, ami annyit jelent, hogy a csapadék beszivárogva a réseken, feloldja a vízben könnyen oldódó kőzeteket. A feloldott anyagot a víz tovább szállítja magával, így sziklákat, üregeket, termeket váj ki! A hegy lábánál, pedig un. karsztforrásként tör elő. Az így létrejött üregeket formájuk, nagyságuk és funkciójuk alapján hívjuk barlangnak, víznyelőnek, dolinának, töbrönek, lápának, zsombolynak.
További karsztjelenség a cseppkőképződés is. Hogyan születik a cseppkő? A beszivárgó csapadék, mivel szénsavas, oldja a mészkövet. Útja során továbbviszi magával az oldott anyagokat, miközben a víz szén-dioxid tartalmának egy része a levegőbe távozik. Így az oldott mész egy része kiválik. A barlang tetejéről, faláról csepegő vízből egy hártyavékony, kör alakú rész leválik, amire idővel újabb réteg rakódik és így keletkezik az üreges, hosszúkás cseppkő. A mennyezetről lelógó, egyre nagyobb cseppköveket függő cseppkőnek, azaz sztalagtitnak hívjuk.
A barlang talajára lecseppenő vízből is kiválik a mész és ott is megindul a cseppkőképződés. Így jönnek létre, a felfelé növekvő álló cseppkövek, a sztalagmitok. Amikor a folyamat során a függő cseppkő és az állócseppkő összeér, akkor jön létre a cseppkőoszlop, azaz a sztalagnát. A cseppkőbarlangokban, a cseppkőképződményeket szívesen nevezik el. A nevük mindig valahogy jellemzik a cseppkövet.
A barlangok élővilága meglehetősen sajátos, hiszen itt csak olyan állatok, növények élhetnek meg, melyeknek nincs fényre szükségük a fejlődéshez. A legismertebb barlanglakók a denevérek. Nagyon hasznos, védett álltok, hiszen rengeteg káros rovart elpusztítanak. Mivel rosszul látnak, ezért speciálisan közlekednek. Ultrahangokat bocsátanak ki, ami az emberi fül számára nem hallható, és a hang visszaverődéséből következtetnek arra, hogy merre szabad az út. Sajnos a denevérek is veszélyben vannak, ezért nyilvánították őket védettnek. Általában télen tartózkodnak barlangokban, amikor téli álmot alszanak. Ilyenkor életfunkcióik lelassulnak: mind a szívverésük, a légzésszámuk és emésztésük is szinte leáll. Testhőmérsékletük a normális 38-40 fokról ilyenkor akár 0-3 fokra is lehűlhet. Szinte megdermedve vészelik át a telet. Azért veszélyes ilyenkor felriasztani őket, mert ahhoz, hogy visszanyerjék az éberséghez szükséges testhőmérsékletet, hatalmas energiára van szükségük. Ezt az energiát pedig a hideg, táplálékban szegény téli hónapokban nem képesek pótolni, ezáltal a tél végére éhen is halhatnak, ha sokszor megzavarják őket. Tehát hagyjuk őket nyugodtan pihenni! Ne világítsunk rájuk az elemlámpánkat, ne hangoskodjunk, ne leheljünk rájuk, ne dohányozzunk, télen semmiképpen ne fotózzuk őket, ne fogjuk meg, ne érintsük meg őket.
A barlangokat több szempontból is csoportosíthatjuk. Vannak ún. nyitott barlangok. Ezeket túrafelszerelésben is be lehet járni. Aztán vannak a zárt barlangok, melyek csak speciális felszereléssel és technikával járhatók. És vannak a nagyközönség számára is nyitott, villanyvilágításos barlangok, ahol túravezetők kísérik a csoportokat, és belépődíjat kell fizetni.
Vannak az ún. barlangszállások vagy lakható barlangok. Úgy alakították ki őket, hogy a hosszú túrázáson résztvevő turisták megpihenhessenek egy éjszakára ezekben a barlangokban. Ügyeljünk rá, hogy a szállást mindig olyan állapotban hagyjuk magunk után, amilyen állapotban mi is találtuk. Ne hagyjunk szemetet, s töltsük fel a kályha befűtéséhez szükséges tűzifa készletet. Ne rongáljuk meg az egyszerű berendezést, az ágyakat, priccseket!
A barlangokat csoportosíthatjuk úgy is, hogy melyek ősemberbarlangok és melyek nem azok. Előbbiekben valamilyen leletet találtak bizonyítékként, hogy az ősember is használta ezeket. Elsősorban Herman Ottó és Kadic Ottokár folytattak ásatásokat a bükki barlangokban és nagyon sok értékes őskori leletre bukkantak.
És akkor a
fokozottan védett barlangok:
A bükki barlangok neveinek eredete: A magyarság már a honfoglalás idején letelepedett a Bükk vidékén és a maga nyelvén nevezte el a hegység barlangjait. Az ősi magyar nyelv a barlangot odúnak, odornak, kőlyuknak vagy egyszerűen csak lyuknak nevezi. A hely, amelynek az oldalában barlang tátong: Odvas-kő, Odvas-bükk, Odor-hegy, Lyukas-gerinc, Kőlyuk-galya, Farkas-lyuk-tető. Azt a barlangot, amely állati lakóhelyül szolgált, eredetileg kőistállónak nevezték, a hegyet pedig, amelynek oldalában ez az üreg nyílott, Istállós-kőnek. Később, a magyarság körében is elterjedt és teljesen meghonosodott a szláv eredetű barlang szó. Az ugyancsak barlangot jelentő, bolgár eredetű pest elnevezés ma már csak földrajzi nevekben él. A pest = barlang szóból ered a Pes-kő (eredetileg Pest-kő) neve, ami azonos értelmű az Odvas-kő vagy Odor-hegy nevével, vagyis olyan hegyet jelöl, amelynek oldalában barlang nyílik. A Büdös-pest név büdösbarlangot jelent. Helytelen, ha valaki Büdös-pest barlangnak nevezi, mert a pest és a barlang szó jelentése ugyanaz! Ugyancsak helytelen Kőlyuk-barlangról vagy Subalyuk-barlangról írni vagy beszélni, hiszen a lyuk, illetve kőlyuk szavunk éppen a barlang egyik ősi magyar neve.
A barlangokhoz a turistautakról leágazó Ώ jel vezet.
Barlangi túrázáskor vegye figyelembe az alábbiakat: Mindig legyen önnél ivóvíz! Mindenkinél legyen megfelelő fő- és tartalékvilágítás. Öltözékünk réteges, meleg legyen, hiszen a bükki barlangok hőmérséklete télen-nyáron egyaránt 4-10 fok körüli. Jó, ha a legfelső ruházata vízálló, ami védi a csepegő víztől is. Elengedhetetlen a kényelmes, és meleg lábbeli. Legjobb a túrabakancs, ami tartja a bokát és egyben vízálló is. Ha szűkebb járatokba is be akar menni jó, ha van önnél lámpás fejvédő sisak. Ha olyan helyen mászik, ahol kötélre is szükség van, vigye magával ezt is. De erre csak szervezett barlangjárás keretében vállalkozzon! Úgy hagyja el a barlangot, hogy ne is lehessen látni, hogy ott járt. Tehát a szemetet vigye magával, még az esetleges cigarettacsikket is, bár a legjobb, ha nem dohányzik a barlangban!
Figyelmeztetés: Lehetőleg még a látszólag könnyűnek és biztonságosnak tűnő barlangokba se menjen egyedül, felelőtlenül! Tartsa be a barlangászás szabályait! 4 főnél kevesebben semmiképpen ne menjen barlangba és legalább 1 valaki, legyen szakképzett, a barlangot jól ismerő vezető. Ha netán valaki rosszul lenne, vagy megsérülne, akkor egy maradjon a sérülttel, ketten pedig menjenek segítségért. A barlangi mentőket, a polgári védelem ügyeletét szükség esetén, a 105-ön, a tűzoltóság telefonszámán érheti el. 10 főnél többen se nagyon menjenek egy csoportban, mert megzavarja a barlang élővilágát. Érdemesebb szervezett túrán részt venni. Érdeklődni a Magyar Karszt- és Barlangoktató Társulat valamelyik helyi csoportjánál érdemes.