Egy picit kötéltánc, egy picit játék, egy picit meditáció – egy biztos, aki kipróbálja, beleszeret.
A slackline (szabad fordításban: laza pálya) az egyensúlyozás művészete. Alapvető eleme a két fix pont közé kifeszített heveder, mely bizonyos fokú dinamikus nyúlási képességgel rendelkezik, így biztosítva a fix pontok közötti, szükséges mértékű lazaságot. Többek közt ez a lazaság különbözteti meg a kötéltánctól – ezenfelül a heveder lapos felületéről nehezebben gördül le a talp, így nagyobb szabadságot biztosít a sport lelkét jelentő bravúros mozdulatokhoz, „figurázáshoz”.
A ma ismert, modern slackline története a ’70-es évekre nyúlik vissza. A kultikus jelentőségű kaliforniai sziklamászó helyen, a Yosemite-völgyben két amerikai mászó, Adam Grosowsky és Jeff Ellington a jó időre várva unaloműzésképp a parkolóhelyek mellett található láncokon és kábeleken kezdtek el egyensúlyozni. A náluk lévő hevedereket és egyéb mászófelszereléseket felhasználva a fák között kifeszített hevedereken fel-alá járkáltak, egyensúlyoztak. Természetesen rögtön felfigyeltek rájuk és rendhagyó „edzésükre”, így a formabontó sportőrület villámgyorsan ismertté és népszerűvé vált.
Adam és Jeff rendkívül gazdag trükk-repertoárral rendelkeztek, Adam még kézen is tudott állni a kötélen, amihez kimagasló tehetség és ügyesség szükséges.
A híres veterán „mászó-hippi”, Chango Tucker barátaival azonban még tovább fejlesztette a sportot. A legendás yosemite-i szikla, a Lost Arrow Spire és a völgy szegélye fölött feszítettek ki egy csaknem 20 méter hosszú kábelt, mely a megdöbbentő, 880 méteres mélység felett ívelt át. Többször is megkísérelték, hogy átjussanak a kábelen – mindhiába. A magasban való átkelés a slackline új dimenzióját hívta életre, ahol a mélység, a szél, s a nagy távolság miatt jóval lazább heveder óriási fizikai és lelki próbatételt jelentett a kísérletezőknek.
Többévnyi küzdelem után Scott Balcom volt az első, aki át tudott kelni a Lost Arrow Spire-on, s ezzel megszületett a slackline új ága, a highline (nyers fordításban: magas pálya). A Lost Arrow Spire a mai napig a legismertebb highline a világon, évről évre számos mászó keresi fel, hogy megpróbáljon átkelni a félmérföldes mélység fölött.
Azóta hosszú idő telt el, s egyre újabb és újabb highline születik a Himalája gleccserei, Norvégia sziklacsúcsai vagy Ausztrália tengeri sziklatömbjeinek birodalmában.
Sokan felteszik a kérdést, vajon mi indítja arra az embereket, hogy egy vékony hevederen bukdácsoljanak, szó szerint lépésről lépésre haladjanak, leessenek, zúzódásokat, sérüléseket szerezzenek. Nos, mint oly sok más sport esetében, itt sem lehet konkrétan megmagyarázni, miért is jó, miért is szép ez – ki kell próbálni! Sokan egyensúlyérzéküket kívánják fejleszteni, mások számára kiváló felkészülési forma egyéb sporttevékenységekhez, s vannak, akik egyszerűen örömüket lelik abban, hogy feszegetik s túllépik saját határaikat…
A slackline szenvedélyes rajongói szerint abban a pillanatban, amikor felállsz a hevederen, különleges fizikai – s lelki – állapotba kerülsz. A kötélen egyensúlyozva hirtelen megszűnik a külvilág s a mindennapok zaja, gondja, forgataga. Önmagadra, az óvatos lépésekre, a nyugodt légzésre és magára az egyensúlyra figyelsz. S ez nem csupán a test, hanem a lélek, a bensőd egyensúlya is.
Ha kedvet kaptál hozzá, hogy próbára tedd magadat és ügyességedet a „laza pályán”, teszteld az Ocun Slack Line-t, mely egy 15 méteres heveder 10 méteres aktív hosszal, varrott végekkel és csattal, vagy az Ocun Slack Line Szett-et, mely 15 méteres heveder fix varrott fülekkel és feszítőcsattal, 3 db ovál karabinerrel s 2 db 240 cm körhevederrel kiegészítve.
Mindkettőt megvásárolhatod a Mountex üzletekben!
