Elveink  |  Gy.I.K  |  Médiaajánlat  |  Kezdőlapnak  |  Honlapajánló 2018. július 23. hétfő, napja van.  

szabadban.hu webmail

 Támogatottjaink
. BOM - 2020 Bp. Olimpia
. Budapest-Bamako
. Budapest Titans
. Cseh László
. Dani Gyöngyi
. Farkas Györgyi
. F1 Racing
Exprerience
. Hungexpo
. Kis Sándor - Technosport
. Klein Dávid
. Kovács László Formula2
. Kovács Niki 600 EB
. OLIMPIA
. ParaJet-Ski

  Fogyatékkal élők
  Mindennapok
  Paralimpia
  Sportélet

  Földön - Bakancsban
  Barlangászás
  Hegy- és Sportmászás
  Túrák, séták
  Ti küldtétek
  Tippek trükkök

  Földön - Hóban - Jégen
  Curling
  Gyorskorcsolya
  Jégen (szabadidő)
  Jégkorong
  Jégvitorlás
  Műkorcsolya és Jégtánc
  
  Sífutás
  Síugrás
  Snowboard
  Szánkó és Bobsport
  Tippek-trükkök
  Ti küldtétek

  Földön - Kétkerék
  Gyorsasági motorsport
  Enduro és más motorsport
  Motorokról
  Motoros rendezvények
  Quad
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  BMX
  Kerékpárok
  Kerékpáros rendezvények
  Mountainbike
  Országúti kerékpársport
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Földön - Négykerék
  3,2,1.GO!
  Autó különlegességek
  Autós programok
  Forma1
  Gokart
  Gyorsasági autósport
  Oldtimer és programok
  Rally és egyéb autósport
  Terepjáró
  Terep-Rallye
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Földön - Sportok még
  Asztalitenisz
  Atlétika-Torna
  Boksz
  Budo
  Duatlon - Triatlon
  Egyéb sportok
  Extrém
  Fegyveres sportok
  Futás aszfalton
  Futás terepen
  Futball-Futsal
  Golf
  Golyós sportok
  Háromtusa-Öttusa
  Kézilabda
  Kosárlabda
  Más labdasportok
  Mozgás
  Röplabda
  Sportkülönlegességek
  Sportpolitika
  Sportvilág
  Squash
  Tenisz
  Tollaslabda
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Földön - Vitalitás
  Aerobic
  Egészség
  Erőnlét
  Fitness
  Táncsport
  Táplálkozás
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Levegőben
  Ejtőernyő
  Hőlégballon
  Kisrepülők
  Sárkányrepülés
  Siklóernyő
  Vitorlázó repülés
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Vízben
  Búvárkodás
  Csónak és vizitúrák
  Csónak, Kajak-Kenu
  Hajó, Yacht, Motorcsónak
  Horgászsport
  Jet-Ski
  Kite-Surf
  Motorcsónaksport
  Műugrás - Toronyugrás
  Rafting és vadvízi sportok
  Surf
  Úszás-Szinkronúszás
  Vitorlázás
  Vizilabda
  Vizisí és Wakeboard
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Kedvenceink - Állatsportok
  Halak
  Kutyák
  Lovak
  Madarak
  Minden más
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Sporttal kapcsolatban
  Dopping
  Kultúra
  Létesítmények
  Navigáció - GPS
  Rólunk
  Sportkultúra
  Támogatjuk
  Partnereink

 
Cikk beküldése    |    Boltkatalógus    |    Fórum    |    Piactér     |    Sportfotók    |    Sportvideók    |    Humoros videók    |    Humor    |    Rólunk


34234234
 
 
A főépítész nem vár felhőkarcolókra
2010-03-02 13:53:42


A főépítész nem várja meg a felhőkarcolókat
NOL, 2010.02.28.
http://nol.hu/specialis/rss_valogatas/a_foepitesz_nem_varja_meg_a_felhokarcolokat_

Önálló kezdeményezéseim rendre szorgalmi feladatok voltak, mondja Beleznay Éva

„Emberből vagyok egy embertelen rendszerben” – írta az építészek honlapján lemondását indokolva Beleznay Éva budapesti főépítész január végén. A döntését kiváltó, konkrét okot nem nevezte meg, de üzenetének mondatai súlyosak: „...nem tudom érzelemmentesen kezelni az értelmetlenségeket, a jó gondolatokat ellehetetlenítő körülményeket...”, „...a merev jogszabályi és bürokratikus keretben nem lehet egységes elvek mentén, városfejlesztői alkotó munkát végezni.”

- Fáradt, csalódott, megkönnyebbült?

- Kérem, ne erről beszéljünk... A városról szívesen nyilatkozom, a távozásom okairól nem. Azt a szakmának az Építészfórumon megírtam. Lényegében a tehetetlen, nagy rendszer, a bürokrácia az ok.

- Lemondása óta jó néhány cikk próbálta elemezni főépítészi tevékenységét. De mi az, amit ön emelne ki?

- Például, hogy a Károly körúti Városháza projekt esetében világszínvonalú terv született. A kormányzati negyed kapcsán úgyszintén. Mintaszerű volt, ahogy együtt tudott gondolkodni a kormány, a kerület és a főváros. Nem is nagyon volt ilyen több. Talán még a Kossuth tér rendezésének terve.

- A tervezésig mindhárom nagyon jól működött, de aztán...

- Igaz, nem valósult meg a kormányzati központ, de bármi épül a helyén, az a környező, nagyon sűrű beépítésű területnek zöldet, parkot, rekreációs területet hoz, mert a jól sikerült pályázat eredményeit a szabályozási tervbe beépítettük. Megoldódnak általa a Terézváros és Lipótváros közti kapcsolatok, a belváros és a külső kerületek kapcsolatai, a tervekben szerepel egy két hektáros park, és a vasúti területek részleges lefedésével olyan teraszos zöldfelületek létesülhetnek, amelyek most a környékbelieknek nagyon hiányoznak. A szabályozásba be lett kódolva, hogy ha a majdani beruházó szeretne ott építeni, akkor igen is a környező lakosságnak zöldfelületet kell biztosítania. A beépítéssel arányosan.

- És hogy így alakult, abban kulcsszerepe volt?

- Én a bírálóbizottságban voltam benne és abban a továbbfejlesztő csapatban, amelyik ennek a szabályozásnak az alapelveit készítette. A VI. kerületi főépítésszel együtt menedzseltük, hogy a jó gondolatok beépüljenek a tervbe.

- Mint női főépítész, tudott-e olykor női karaktert vinni a tervekbe, a városfejlesztésbe?

- Azt hiszem a kormányzati negyedbe igen. Furcsa kérdés, mert amellett, hogy tele vagyok érzelemmel, minden érzelmem tesztelem, hogy racionálisan működhet-e. A Városháza fórum terveiben is benne vannak az érzelmeim.

- Abban például hogyan?

- Hogy közösségi tér legyen. A nap 24 órájában élő közösségi tér, tele kultúrával, nyitott és fedett rendezvényterekkel.

- Ön nélkül nem így lett volna?

- Nem tudom. Az biztos, hogy velem más nem lehetett.

- De a 65 méter magas torony az nyilván férfigondolat volt.

- Ennek elfogadásában vegyes volt a zsűri. Én úgy érzem, hogy a torony az egy szép szimbólum és a városképnek markáns elemei a templomtornyok, az eklektikus épületek saroktornyai, kupolái. Egy városházához is hozzátartozhat egy ilyen magassági szimbólum.

- Amikor 2006-ban Schneller Istvántól átvette a főépítészi irodát, azt gondoltuk, hogy Budapestre rövidesen megérkeznek a felhőkarcolók. De nem jöttek.

- Jöhetnek, Csepel északi negyedébe. Jelenleg folyik a fővárosi szabályozási kerettervnek és a kapcsolódó szabályzatnak a megújítása és ennek kapcsán ez a magassági kérdés a budapesti városrendezési keretszabályzat részeként hamarosan közgyűlés elé kerülhet. Százhúsz méterre emelnénk a megengedhető legnagyobb magasságot a Csepel-sziget északi csücskén, egy csomópontban, amelyet nyílt pályázatban kell majd megterveztetni. És ami oda épül, annak olyan minőségűnek kell lennie, amit Budapest sziluettjében szívesen látunk a következő évszázadokban. Én személy szerint úgy gondolom, hogy Budapest értékesebb város annál, hogy erre szüksége legyen, a hagyományai sokkal értékesebbek, erősebbek, mint sokan gondolják. A toronyház kérdést azonban ma már összekötik a város versenyképességével, gazdasági erejével: szimbólum lett.

- Ez mikor kerülne közgyűlés elé? Még ebben a ciklsuban?

- Egy utolsó, lezáró egyeztetésre van még szükség. De sok más kérdést is érint a keretterv módosítás. A szintterületi mutató kérdésében például megpróbáljuk kevésbé terhelni, ahol nem szükséges. De ahol megengedhető, például sugárutak mentén, nagyforgalmú csomópontokban, ott a beépíthetőség mostani értékei megmaradnak, egyes helyeken növelni fogjuk a lehetőségeket.

- A zsidónegyedben?

- 2008-ban volt ezzel kapcsolatban egy fontos javaslatunk, amikor amellett voltunk, hogy a fővárosi közgyűlés ne támogassa a környezet karakterét figyelembe nem vevő kerületi szabályozási tervet. Illetve éljen jogával és rendeljen el hosszabb távú változtatási tilalmat. Az ellenzék és az MSZP közösen mégis a javaslatunk ellen szavazott.

- Ez például egy vereség volt.

- Igen, ez nekem nagyon fájt. De túllépve ezen, egy hónap múlva tettünk egy felterjesztési javaslatot országos törvénymódosításra, amely tartalmazott olyan gazdasági ösztönzőket, amelyek segítik, hogy az ilyen területeken felújítás történjen, ne bontás és új építés. Visszakaptuk, észrevételekkel. Azóta egyébként a világörökségi törvény is készül, az is segíteni fogja az ügyet.

- A múlt héten az egyik hetilapban megjelent elemzés úgy értékelte, hogy önálló kezdeményezésekkel ritkán állt elő.

- Ez fájt a legjobban. Az önálló kezdeményezés mindig plusz feladat volt számomra a muszáj törvényi feladatokon túl. De például a Budapest Szíve program megvalósítását is saját eredményemnek tekintem. Mert az EU nem akarta önálló kiemelt programként befogadni, és elértem, hogy befogadják. A Belváros új Főutcája projekt tavaszra meg is valósul belőle, de a Károly körúti és a Március 15. téri fejlesztés is ott tart, hogy már a kivitelezőt választjuk ki és épül nem sokára. Úgy érzem, ez mind olyan, ami az én eredményem.

- Mégis úgy látom, hogy a mostani látványos belvárosi átalakulást sem az ön nevéhez kötik, hanem mintha az V. kerületi főépítész, Cselovszki Zoltán kreativitását dicsérnék ennek kapcsán.

- A főutca projekt a Budapest Szíve program része, amit a főváros talált ki, a főváros dolgozott ki, és készített elő. Tulajdonjogi alapon a kerület viszi, mert az ingatlanok a kerülethez tartoznak, s a tulajdonos pályázhat uniós támogatásra. És a kerület vállalta, hogy úgy is elkezdi ezt a projektet, ha az uniós támogatás nem lesz meg. A megvalósításban a belvárosi főépítész nagyon aktív, kreatív, tolja előre az ügyet.

- Lehet, hogy az utódjáról beszélünk?

- Én nem tudom megmondani. Cselovszki Zoltánnal már az egyetemen ismertük egymást, tankörtársak voltunk. Mindig is kreatív, tehetséges gondolkodónak tartottam. Azóta olyan szakmai és politikai pályát futott be, hogy biztosan kiváló választás lenne.

- Beszéljünk még a pluszként vállalt önálló kezdeményezéseiről.

- Például a Zsidónegyed kapcsán sem lett volna muszáj felvállalni, hogy törvényjavaslatot adjunk be, mégis megtettük. Vagy, hogy a dél budapesti térség szabályozási tervével egy vízközeli, természetközeli rendszer alapjait teremtettük meg a leendő toronyházas mag mellett. Ebben is megvolt az a pluszmunka, amitől ez a terület egy karakteres, új városrésze lehet Budapestnek. Képzelje el a jövő emberét, aki csónakjába ülve, a Soroksári Duna-ágon az eredeti természeti környezetből elindulva, kis evezés után mesterséges csatornarendszeren, házak közt, holland hangulatban találhatja majd magát Észak-Csepelen. Vele szemben a pesti parton épülő Duna Passage és Duna City terveinek is része lett a környezeti minőség emelése. A mai fővárosi szabályozás biztosítja, hogy egy szabadon végigjárható, minőségi Duna-parti sétány alakuljon ki ott a budapestieknek. De még a budapesti olimpia előkészítését is had említsem. Az elmúlt három évben kidolgoztunk egy lehetséges, és koncepcióját tekintve rendkívül erős olimpiai javaslatot, mely a Dunára fordítja a várost és az eseményhelyszíneket, és nagy ereje, hogy szinte minden feltétele amúgy is benne van az ország és a főváros terveiben. Eredménye a magyar sportot régóta megillető legrangosabb esemény mellett az, hogy gyorsított ütemben valósulhat meg az infrastruktúra fejlesztés és a városrevitalizáció. Nézzük meg Barcelona és Vancouver példáját - mindkettő a legszeretettebb városok listáján van!

- Kik találják ki ezt a várost, a fejlesztők vagy a főépítészek?

- A fejlesztők nagyon erősen befolyásolják, hogy hol mi történik. A főváros az infrastruktúra alakításával tudja ezt befolyásolni. Például a metróberuházás az új metrómegállók környezetében nagyon komoly ingatlanfejlesztési projekteket indukál. Például Kelenföldön az Etele tér térségében a főváros egy intermodális, vagyis az átszállási lehetőségekre alapuló központot képzelt el. A terület tulajdonosainak széthúzó érdekei alapján ez a központ magától nem állt volna össze. Meg kellett szervezni, hogy az ingatlantulajdonosok, a Kincstár, a MÁV, a Volán együtt gondolkozva, projekttársaságot létrehozva adják be ingatlanjaikat a közösbe, és csinálják meg együtt.

- És a közelben máris megjelentek a magánfejlesztők, például a Futureál Rt, amely a Corvin mozi mögött éítkezik évek óta, lebontva egy nagy darabot a régi hátsó-Józsefvárosból, most pedig a kelenföldi metróvégállomás közelében igyekszik várost formálni.

- Nem ő, hanem mi készülünk várost formálni, és ő szeretne a partnerünk lenni. Egyébként a Corvin sétány eredeti koncepciójával egyetértettem, mert ott a kívánatos, házankénti városmegújítási modell nem működött volna. A túl rossz minőségű és kis házak sora olyan mértékű közösségi forrást igényelt volna, amely nem állt rendelkezésre. Én ezt elfogadom, bár amúgy magam is a megtartó, házankénti rehabilitációt szeretem. Ami végül rossz irányba vitte a Corvin sétányt, az hogy fokozottabb beépítés valósul meg az eredetileg tervezettnél. Itt Kelenföldön, remélem sikerül egy előnyös településrendezési szerződést kötni a Futureállal. És aztán következik - Kelenföld mintájára - az Üllői út-Határ út térsége, az Örs vezér tér, az Újpest-Angyalföld Városkapu és a Flórián tér hasonló, városrészközpontú fejlesztése. Ezen az öt ponton a budapesti agglomeráció negyedét el lehet érni, napi 600 ezer utas életét lehet jobbá tenni. S aztán ezeknek a csomópontoknak a környékén alakulnak ki az igazán értékes, új fejlesztési területek.

- Érdemei közt említik az elemzők az úgynevezett Integrált Városfejlesztési Stratégia megalkotását is.

- Pedig abban részemről nem volt sok új innováció. Az tulajdonképpen Budapest 2003-ban megalkotott, hosszú távú fejlesztési tervének a középtávú tervekre való lebontása, aminek 2008-ban megtörtént az uniós pályázati irányelvekhez igazítása és attól fogva „integrációs stratégiakén" jelent meg. De új elem csak annyi volt benne, hogy minden városrészben nevesítettünk egy húzóprojektet, amit a fővárosnak kiemelt célként 2013-ig meg kell valósítania vagy legalább elkezdenie. Például, hogy Csepel szigetcsúcson a magánfejlesztés mellett legyen egy 30 hektáros közpark, Budapest Szívében épüljön meg a Városháza Fórum, Észak-Budán a Gázgyár projekt, a budai térségben készüljön el a Moszkva tér felújítása, a keleti térségben pedig mielőbb legyen meg Ferihegy és a Belváros közti közúti és kötöttpályás kapcsolat.

- Hálátlan dolog, de ezeket a közvélemény nem látja olyan nagy dolognak. Az utókor is inkább a látványos létesítményekre, a tornyokra emlékezik. Az utókor is inkább a látványos létesítményekre, a tornyokra emlékezik, a közraktáraknál épülő CET-re, a leendő Városháza Fórumra...

- Tisztelem az építészeket annyira, hogy ezeket a kiemelkedő épületeket az ő érdemüknek tekintem. Mi ezekhez a feltételeket teremtettük meg.

- Miért nem jöttek továbbra sem sztárépítészek Budapestre?

- Ennek erős korlátja a magyar jogszabályi rendszer. A jelenleg hatályos közbeszerzési törvény ellehetetleníti ezt, kezdve a kiírás nyelvétől, a pályázás módján át... Egy külföldi sztárépítész nehezen szánja rá magát, hogy ezeket az akadályokat legyőzze csak azért, hogy Budapesten építsen. Persze, néhányan megtalálták a módját, hisz az előbb említett két épület is holland építészek munkája, és Janesch Péter partnereként Kengo Kuma például részt vett a kormányzati negyed pályázatában. A Clark Ádám téri foghíjbeépítésre is neves külföldi irodák jelentkeztek.

- A Szervita térre Zaha Hadid tervezett egy buborékházat...

- Magánfejlesztőknek könnyebb, mert ők tudnak a saját pénzükön sztárépítészeket behozni. Mi most a Duna megújításához kapcsolódó pályázatot készítjük úgy elő, hogy a nemzetközi építésszövetség, az UIA által bonyolított tervpályázat legyen. Nem gondolom egyébként, hogy a magyar építészek ne lennének jók, sőt. Talán nem elég bátrak, mert a rendszer korlátozóbban bánik velük, mint egy nemzetközi sztárépítésszel. Viszont ők képesek beleadni a nemzetközi trendek mellett a budapesti ízt is a házaikba, amitől különleges lesz az eredmény.

- A Duna-parton nem sikerült áttörést elérni, közvetlenebbé téve a város és a folyó kapcsolatát.

- Jelenleg intenzíven folyik a stratégia kidolgozása. Készül az Esztergomtól Dunaújvárosig terjedő „metropolisz régió" elemzése és struktúraterve, amely elmondja, hogy mit várunk ettől a Duna-szakasztól. Nekem meggyőződésem például, hogy a part menti úszóműveken Budapest területén csak közösségi funkciót lehet a folyóra telepíteni, lakóhajók itt egyáltalán nem indokoltak. Fontos, hogy Budapesten a gyalogos számára a Duna-part teljes hosszában megközelíthető maradjon. Most a helyi szabályozások alapján dől el hogy a parton hol legyenek lakóparkok, hol kulturális funkciók. Mi szeretnénk ennek az egésznek a teljes, agglomerációra is kiterjedő rendszerét megfogalmazni. A koncepció az év második felére készül el. Az EU is előkészíti 2010 végére az európai Duna-stratégiát, s a 2011-es magyar elnökség idején Budapesten várhatóan el is fogadják azt. Épp ennek jegyében zajlott csütörtökön és pénteken az érintett tagállamok konferenciája a Magyar Tudományos Akadémián.

- Lehet a közeljövőben gyaloghíd Dunán Pest és Buda között?

- Szerintem addig, amíg a körvasúti körút északi északi és déli hídja nincs meg, addig nem lehet napirenden a gyalogoshíd. De a Lánchíd például, ha úgy fejlődik a város, hogy az autóforgalmat kiterelik a centrumból, hamarosan autómentes híddá válhat.

- Utolsó heteiben, két hónapos felmondási ideje alatt mit szeretne még elvégezni?

- Az elsőbbséget a törvény által előírt feladatok élvezik. Az említett új városközpont projektek közül pedig egy pályázatot még szeretnék elindítani. A Városháza Fórum projektben, a Budapest Szíve és a Duna programban pedig feltehetően egy másik státuszban fogom folytatni a munkát.



Szerző: szabadban

A cikk képei:

 


szabadban.hu hírlevél, legfrisebb
híreink hetente a postafiókodba!




 
   

Ugrás az oldal tetejére

Médiaajánlat | Irjon nekünk | Impresszum