Magyar lány az endurance vébén
Hatalmas lehetőséget kapott a közelmúltban Kovács Niki gyorsasági motorversenyző, amikor meghívták az endurance világbajnokságon rajthoz álló teljesen női csapatba. A 8 órás katari viadalon a lányok nemcsak a minimális célt teljesítették – azaz, hogy befejezzék az embert próbáló futamot –, de a 6. helyen zárták a superstock értékelést!
A lehetőség
„Emlékszem, épp a Balaton partján ültem még július elején, amikor megszólalt a telefonom. Bulcsu Rezső (a FIM gyorsasági bizottságának igazgatója, akkor még MAMS gyorsasági szakágvezető) hívott, hogy elmondja, meghívást kaptam a katari szövetségtől (QMMF) az endurance világbajnokság utolsó futamára, ahol egy teljes női csapattal is szeretnének rajtoz állni, és én lennék az egyik versenyző.” – kezdi a történet elmésélését legeredményesebb női gyorsasági motorversenyzőnk. „Hittem is, meg nem is, hiszen annyiszor húzták már előttem a mézesmadzagot, aztán rögtön bevillant a legnagyobb kérdés: hogyan fogok én megküzdeni egy 1000 kcm-es motorral, egy ismeretlen pályán rögtön egy világbajnoki mezőnyben???” Ma már tudjuk, Niki minden várakozást felülmúlt, de nézzük, hogyan is jutottunk el odáig.
Felkészülés
Tovább nehezítette a körülményeket, hogy az országos bajnokság utolsó két futamát – ahol Niki a Superstock600-as kategóriában és a női bajnokságban is versenyez – törölni kellett, így lányunk utoljára június közepén állt rajtrácson, és összesen négy napot töltött azóta motoron. Nem éppen a legideálisabb felkészülés. Az endurance verseny, ahogy nevében is rejlik, a megbízhatóságról és a kitartásról szól, (hiszen a táv sokszorosa egy megszokott „sprint” versenynek), az említett két tulajdonságban pedig Niki nagyon erős, így erre kellett építenünk.
A csapat
A katari szövetség két motort nevezett be a 8 órás dohai viadalra, ahol két kategória (Superbike és Superstock1000) 26 csapata állt rajthoz egyszerre. A QMMF és a FIM Női Bizottsága által megálmodott női csapat (Qatar Endurance Racing Team II) tagjai Nina Prinz (Németország), Paola Cazzola (Olaszország) és Kovács Niki (Magyarország). Nina rengeteg tapasztalattal rendelkezik 1000-es motorokkal (2005 óta versenyzett Stock1000-es és Superbike gépekkel is), 2007-ben megnyerte a Női Európa Kupa, 2008-ban a Női Európa-bajnokság 1000-es értékelését, és a férfiak között is igen szép eredményeket ért el a Német Bajnokságban. Paola szintén 1000-es motorokkal érte el legjobb eredményeit, 2006-ban megnyerte a Női Európa Kupa, 2006-2008 között az olasz női bajnokság ezen értékelését. Niki 2008-ban kezdett el négyütemű motorral versenyezni, és rögtön a harmadik helyen végzett a Női Európa-bajnokság 600-as kategóriájában, ahol azóta is versenyez. Tavaly megnyerte az első Női Magyar Kupát, szabadkártyát kapott a Supersport világbajnokág misanói versenyére, idén pedig harmadik helyen áll az országos bajnokság Superstock600-as bajnokságában a férfiak között, és vezeti a női értékelést.
Katarban
A hölgyek hétfő éjjel érkeztek meg Dohába, és kedden már gyalog és robogóval ismerkedtek a pályával, meg persze a csapattal, akik igazán profi körülményeket biztosítottak számukra. Az első köröket szerdán tették meg a versenyzők, csütörtökön pedig az első időmérő edzést követően, még egy későesti motorozás is volt, hiszen a verseny egyharmada naplemente után zajlik. Ahogy arra számítani lehetett, a női csapat húzóembere Nina volt a hétvége során, de lépésről-lépésre Niki is felnőtt a feladathoz, és nemcsak megküzdött a technikás pályával és a közel 200 kilós motorral, de jó néhány férfi versenytársánál volt gyorsabb az edzéseken. A rajtsorrend a versenyzők által futott legjobb köridők számtani átlaga alapján áll össze. A QERT II alakulat a 18. helyet szerezte meg a rajtrácson, néhány Superbike csapatot is megelőzve.
A verseny helyi idő szerint szombaton 13.00-kor vette kezdetét. A 96-os rajtszámú motort Nina ülte meg először, majd Paola és Niki következett. Minden egyes alkalommal teli tankkal mentek ki a lányok, hiszen egy endurance versenyt a pitlane-ben lehet elveszíteni a legkönnyebben, így nyilván minden csapat célja a lehető legkevesebb csere és a lehető leggyorsabb szerviz (érts tankolás és kerékcsere). Éppen ezért az eredeti tervekkel ellentétben, Niki mégsem kapott új hátsó kereket első kimenetelénél, mert a csapat úgy ítélte meg, ez a kisebb időveszteség. A kalkulálthoz képest ráadásul körönként másfél-két másodperccel jobb időket futott, és bár számára ez volt a küzdelmesebb út, hiszen a motor csúszkált, ez volt a jó döntés. A magyar lány második pályára menetele előtt be is sötétedett, így Niki két etapot teljesített naplemente után, ami külön kihívást jelent. A kerékcsere sajnos ezúttal is elmaradt a csere során (pedig ekkorra már az új első kerék, és a fékcsere is tervben volt), mert a fiúk motorjából (QERT I csapat) kifogyott a benzin, így a két motor egyszerre érkezett meg a box elé, amire senki sem számított, és mivel csak egy szerelőgárda jutott a két motorra a verseny során, dönteni kellett. Niki utoljára 19.40 körül ment ki a pályára, hogy az utolsó 45 percét is teljesítse. Ekkora már megszokta az esti körülményeket, és egy új hátsó guminak köszönhetően végre a motor csúszásait, mozgásait is jobban tudta uralni, így ugyanolyan köröket futott, mint a verseny elején még melegebb és napfényes körülmények között. ezzel bebizonyította, hogy a kitartás és a megbízhatóság valóban az erőssége. Egy ilyen hosszútávú viadal bizony a férfiakat is próbára teszi, nem véletlen, hogy minden egyes célba érő csapatot győztesként ünnepelnek. De Nina, Paola és Niki nemcsak a minimális elvárást teljesítették (azaz, hogy leintse őket a kockás zászló), de kategóriájukban a 6. helyen zártak, összességében pedig 17-ikként lépték át a célvonalat.
Kovács Niki nyilatkozata
„Először is köszönöm a lehetőséget a katari szövetségnek, a FIM Női Bizottságának és persze Bulcsu Rezsőnek. Hihetetlen élménnyel lettem gazdagabb, és nagyon büszke vagyok rá, hogy részese lehettem a női csapatnak, az eredményről nem is beszélve. Embert próbáló feladat egy ilyen verseny, el sem tudom képzelni, hogy milyen lehet egy 24 órás viadal. A motor hatalmas volt (a Suzuki eleve nagy, nem beszélve az extra, 24 literes tankról), de a végére már nagyon élveztem a motorozást. Legnagyobb csúcssebességem 286 km/óra volt a verseny során! Az esti körülményekkel eleinte voltak fenntartásaim. A MotoGP-n megismert világításnak csak a húsz százalékát használtuk, így a pálya egyes részein tényleg csak a motor lámpáira hagyatkozhattunk. Tudom, vicces gondolat, de életem egyik legromantikusabb élménye volt a telihold alatt motorozni. Az utolsó körökben csak ezt az élményt igyekeztem magamba szívni. Régóta vágytam arra, hogy profi emberekkel dolgozhassak, és ez most megadatott. Külön köszönet a csapat minden egyes tagjának, mert nélkülük biztosan nem zártunk volna ilyen jó eredménnyel.”
A 2011-es szezon ezzel hivatalosan is lezárult számunkra. Ami Niki további karrierjét és a jövő évet illeti, reméljük, lesznek olyanok, akik felfigyelnek erre a magyar lányra, és segítenek abban, hogy ne kelljen abbahagynia a versenyzést, miután ismét bebizonyította, hogy tehetséges, és szép eredményeket hozhat még országunknak.
No1 Mini és Motoros Team
Kapcsolódó kategória: Gyorsasági motorsport
