A könnyűbúvárkodás 10 új szabálya:
1. Fordított merülési profil OK
Az új szabály
Elfogadható, ha a második merüléseden mélyebbre merülsz, mint az elsőn, sőt mélyebbre merülhetsz a merülés második részében, mint a merülés elején.
A régi szabály
Egészen eddig az évig minden búvárnak azt tanították, hogy a merülés legmélyebb pontját a minél hamarabb érdd el, majd onnan gyere felfelé lépésenként. Hasonlóan ehhez, az tanultuk, hogy a legmélyebb merülés legyen az adott napon az első, a többi annál mindig sekélyebb. A logika ebben az volt, hogy a kisebb mélység dekompressziós lehetőséget adott az azt megelőző komolyabb mélységekhez képest.
A változás oka
A búvárkomputerek. A búvárkomputerek folyamatosan mérik a mélységedet, (és elég jók matekból), folyamatosan követik a nitrogén telítettségedet függetlenül a merülési profilodtól. Ennek ellentéteként a táblázatok csak a legmélyebb elért mélységre tudnak számolni, és durván becsülik a nitrogén telítettség mértékét a merülésed alatt. Ennek megfelelően konzervatívabbak, mint a komputerek.
Kivétel a szabály alól
Természetes, hogy a táblázattal merülők a régi szabályhoz kell, tartsák magukat. A komputert használva továbbra is okos dolog a mélyebb merülést elsőre és a merülés elejére tervezni. Az emelkedő profil hosszabb fenékidőt és nagyobb biztonsági zónát ad a dekompressziós betegség (DCS - Decompression Sickness) ellen.
2. Alacsonyabb kezdési életkor
Az új szabály
A kedvtelési Búvárkodás Tanács (Recreational Scuba Training Council) amely az iparági szabályokat hozza, a junior vizsgához szükséges életkort lecsökkentette 1999 végén. Ennek eredményeképpen a PADI, SDI, SSI és NASDS (mely összeolvadt az SSI-vel) lecsökkentették a junior vizsga életkor határát 10 évre. SSI-nak van egy "pool only" (vagyis csak medencében) "Scuba Ranger" programja a 8-12 éveseknek. NAUI és YMCA továbbra is 12 évesnél idősebbeket tanít csak - legalábbis még most.
A régi szabály
A junior képzés minimum életkora 12 év. (A junior vizsgával végzettek csak egy teljesen képzett felnőttel merülhetnek)
A változás oka
A sport megismertetése. Sok fiatal búvárnak vannak gyermekei, és a "bázisról merülés" piacot jelent a családi vakációzóknak. "A búvárkodás jövőjét a gyermekek jelentik" - mondta Bret Gilliam az SDI elnöke, amely először csökkentette le a minimum életkort. "Óriási lépés a sport növekedése felé, a család, mint egy utazó csapat elfogadása".
Kivétel a szabály alól
Továbbra is az Instruktor feladata eldönteni, hogy egy gyermek "felnőtt-e" igazán, ahhoz hogy merüljön. 10 évesnek lenni még nem jog ahhoz, hogy valaki merülhessen. Az új junior vizsgák továbbra is komoly megkötésekkel járnak. A PADI szabályai szerint például a gyermekek 20 láb mélyre (6m) merülhetnek medencében, és 40 láb mélyre (12m) nyílt vízben. E mellett kötelező egy PADI instruktor, és a vizsgázott szülő vagy és másik vizsgázott búvár jelenléte.
3. Átjárhatóság
Az új szabály
Vizsgázni készülsz? 1998-tól kezdődően medencei és elméleti vizsgát tehetsz otthon az A szervezet instruktoránál, majd elrepülhetsz a nyíltvízi vizsgát letenni egy trópusi országba, ahol a B szervezet instruktoránál folytatod - amennyiben a két vizsgáztató rendszer egymással megállapodott, hogy elismerik egymás szabályait és oktatóit. Ez azt jelenti, hogy sok más "melegvizű" bázis közül is válogathatsz a nyíltvízi vizsgádhoz.
A régi szabály
Tantermi oktatás, medence és nyíltvízi vizsgákat ugyanannál a vizsgáztató szervezetnél kellett letenned. Ha trópusi meleg vízben szeretted volna letenni a nyíltvízi vizsgáidat, akkor keresned kellett egy bázist, ahol ugyanabban a rendszerben oktattak.
A változás oka
Az ügyfelek. Kisebb rendszerek, akik kevesebb instruktorral rendelkeznek a tengerparti bázisokon, szükségesnek érezték, hogy másokkal szövetségre lépjenek, és többet tudjanak ajánlani - főleg amikor a vizsgakövetelmények tulajdonképpen azonosak.
Kivétel a szabály alól
PADI. Kimutatások szerint a kártyák 70%-át õk adják ki. A szervezet továbbra is csak a náluk tanult búvárokat vizsgáztatja le.
4. Slower Ascent Rate (Lassabb emelkedési sebesség)
Az új szabály
Az emelkedés maximális sebessége 10 m / perc vagyis másodpercenként 16 cm.
A régi szabály
Az általános emelkedési sebesség 18 m / perc volt. A haditengerészet elfogadta a 10 m / perc-es limitet, és a oktató szervezetek követték.
A változás oka
Kutatás. A haditengerészet kimutatta, hogy a 10 m / perces emelkedés, sokkal kevesebb alkalommal okozott dekompressziós betegséget mint a régi 18 m / perc. A lassú felemelkedési sebesség időt ad a testnek hogy leadja az oldott nitrogént, mielőtt buborékká alakulna.
Kivétel a szabály alól
A 10 m / perc nem mindig praktikus a teljes felemelkedés alatt, különösen, amikor nagyobb mélységből emelkedsz kevés levegővel, vagy amikor a kihűlés veszélye fenyeget. Ezekben az esetekben a 18 m / perc elfogadható sebesség, de az utolsó 18-20 méteren le kell lassítani a 10 m / percre.
5. Biztonsági megálló
Az új szabály
A biztonsági megállót minden merülésen tartsd be. 5 méteren állj meg 3-5 percre, mielőtt a felszínre emelkedsz. Néhány szakértő javasolja a 10-15 perces biztonsági megálló betartását adott feltételek mellett.
A régi szabály
A micsodát? A biztonsági megállót nem tanították a 80 évek közepe előtt.
A változás oka
Még több kutatás. Az új szabály szerint minden merülés dekompressziós merülés, szóval a dekompressziós betegség akkor is megtörténhet, ha belül maradtál, az un. "no-deco" limiten. Kutatások kimutatták, hogy 5 méteren megállva a szervezetben jelentősen csökken a nitrogén mennyisége, mielőtt áthaladnál a legnagyobb nyomásváltozású zónán közvetlenül a felszín előtt.
A fennmaradó nitrogén buborékot formálhat a szövetekben a felemelkedés utolsó fázisában, dekompressziós betegséget okozva. Van még más oka is a biztonsági megállónak. A kiegyenlítő térfogatban (BC) levő levegő, valamint a ruhában levő buborékok az utolsó métereken kitágulnak, és okozhatják az erősen pozitív lebegőképességet, mielőtt észrevennéd. A megálló lehetőséget ad arra, hogy a lebegőképességed ellenőrizd, és kontrolláld emelkedésed az utolsó métereken is.
Kivétel a szabály alól
Nem fontos pontosan 5 méteren megállni különösen, ha sok más búvárral együtt merülsz. Bárhol 3 és 6 m között OK. Habár 3-5 perc egy jó minimum, minél mélyebbre vagy minél hosszabbat merülsz, tarts hosszabb biztonsági megállót!
6. Neutrally Buoyant Ascents (semleges lebegőképességű emelkedés)
Az új szabály
Légy semleges lebegőképességű mielőtt megkezded a felemelkedést, és maradj semleges lebegőképességű végig a felemelkedés folyamán.
A régi szabály
Ereszd ki a levegőt a jacket-ből (BC), légy negatív a felemelkedés elején, és uszonyozz felfelé.
A változás oka
A régi szabály a kontrollálatlan felemelkedés megelőzése miatt volt. Haditengerészeti kutatások kimutatták, hogy a kemény uszonyozás felemelkedés közben néhány búvárnál azt okozták, hogy visszatartották a levegőt. E mellett levegő szorulhat a tüdő egyes részeibe. Mindkét eset könnyen embólia veszélyéhez vezethet. A változtatás oka továbbá a növekvő bizalom a mai modern kiegyenlítő térfogatokban, különösen az inflátorokban.
Kivétel a szabály alól
Sekély vízben történő emelkedésben - mondjuk 10 méterről vagy annál kisebb mélységről - megfelelő a felfelé uszonyozás. A felemelkedés közben rizikó, hogy a kiegyenlítő térfogatban a levegő kitágul, és közben a ruha tágulása erősen pozitívvá teheti a búvárt - megéri a rövid uszonyozás okozta stresszt.
7. Nincs több társlélegeztetés
Az új szabály
Vészhelyzetben, amelyet a levegő elfogyása okoz, a megfelelő segítség egy alternatív levegőforrás (pony palack vagy az un. Spare-Air palack), a társad második-második lépcsője (octopus), vagy használd a begyakorolt kontrollált vészhelyzeti felúszást. Ne kíséreljétek meg a társlélegeztetést egyetlen reduktorról, hacsak nem mindketten gyakoroltátok már közösen.
A régi szabály
Az octopus, pony palack vagy a Spare Air előtt a búvárok gyakorolták a társlélegeztetést lassú felemelkedés közben.
A változás oka
Biztonság. A gyakorlat bebizonyította, hogy - hacsak nem mindketten gyakorolták a technikát - a társlélegeztetés nagy valószínűséggel mindkét búvárra komoly veszélyeket rejt magában. Tipikus probléma, hogy miközben a búvárok a társlélegeztetéssel vannak elfoglalva, elfelejtik a lebegőképesség kontrollálását, és a túl gyors felemelkedés embólia veszélyét rejti magában mindkét búvárra. Ugyanúgy a búvár, aki átadja a reduktort, visszatartja a lélegzetét - elfelejtve a lassan kilégzést - , és így szintén az embóliát kockáztatja. Ha kifogy a levegőd, és sem neked, sem a társadnak nincs tartalék levegőforrása sem pedig octopus-a, akkor a legjobb döntés a kontrollált vészhelyzeti felúszás, közben természetesen folyamatos kilélegzéssel.
8. A társrendszer
Minden szervezet komolyan kihangsúlyozza a társrendszer fontosságát. A szóló merülés ez alatt hosszú évek óta gyakorlat, különösen a víz alatti fotósok között. A gyakorlat és a hiányos statisztikák azt mutatják, hogy a szóló merülés nem rejt magában több veszélyt, mint a társrendszer, sőt néhány búvár állítja, hogy kevésbé veszélyes.
9. A snorkel (légző pipa)
Legtöbbünket arra tanítottak, hogy a snorkel kötelező felszerelés, ugyanúgy mondjuk, mint az uszony. Egyre többen hagyják azonban a snorkelt a parton. Miért? Mert rájöttek, hogy a snorkel a maszkhoz rögzítve inkább zavar, mint segít. A hosszú cső - mely a közepén rögzített - összevissza mozog, és igen hatékony eszköz különféle hínárok (mondjuk a kelp) horgászzsinegek és kamerazsinór elkapására. A maszk fontosságát ismerve a legrosszabb hely, ahová bármit is felszerelhetsz. Sok búvár speciális helyzetekre tartogatja a snorkelt (mint például a hosszú felszíni úszás a belépési ponttól a merülés helyéig) a jacket zsebében vagy a testükhöz erősítve.
10. A búvárkomputer
A búvárkomputer valószínűleg a legfontosabb biztonsági újdonság a sportban. Sokkal fontosabb, mint a snorkel, vitathatóan, de fontosabb, mint az octopus, és feltehetően nemsokára a kötelező felszerelések közé fog tartozni. SDI már bevette a búvárkomputerek oktatását a képzésükbe.
"Ma a búvárok a komputert a merülés biztonságára használják. Miért ne alkalmazzuk ezt a gyakorlatot a kezdetektől?" - mondta Bret Gilliam CEO. "A merülési táblázatokat egyszerűen beelőzte a technológia fejlődése".
Mint oktatónak erről nekem az a véleményem, hogy igaz, de a táblázat ismerete nem simán a számoláshoz kell, hanem használat közben az ember megtanulja, hogy kb. mennyi az - az idõ amit adott mélységen tölthetek. Szóval, ha a komputer nyekk, akkor még mindig ott van a józanész.
A másik veszély, hogy a búvár vakon kezd el bízni a ketyerében (és van rá dokumentált példa, hogy hibásan működött a mélységmérő a komputerben, emiatt deco kamra jutalma volt a búvárnak)…
(A cikk a Rodale's Scubadiving magazinban megjelent cikk fordítása. Írta: John Francis)
A http://www.scubadiving.hu/diving/10new10.htm alapján!
