|
Tréning a felnőtt korban kerekesszékbe kényszerülők részére
A láthatatlan légió
Magyarországon meglepően kevés kerekesszékes személyt lehet látni az utcán, nem találkozunk velük a munkahelyeken, a szórakozóhelyeken, sportrendezvényeken. A kíséret nélkül látható, tevékeny és magabiztosnak tűnő kerekesszékesekről pedig kiderül, hogy szinte kivétel nélkül külföldiek. Magyar sorstársaik ugyanis a világtól elzártan, vagy a speciálisan kialakított helyeken (pl. lakóotthonokban) , vagy pedig kizárólag a legszűkebb családi körben élnek. ”Hazánkban a hazatértek 52%-a nem végez otthon testedzést, és a paraplégiások több mint 62%-a rosszul értelmezett szégyenérzet miatt nem jár társaságba”- támasztja alá az egyszerű empirikus megfigyelést szakmai tanulmányában” dr.Fejes. A foglalkoztatás területén sem jobb a helyzet. A társadalom saját tapasztalatunk szerint nem ellenséges a fogyatékkal élőkkel szemben. Inkább nem ismerik őket. Ahhoz, hogy a társadalom befogadja a fogyatékosokat, először is találkozniuk kell velük, együtt kell dolgozniuk, szórakozniuk, azaz együtt kell élniük velük.
Életfeltételek
A kerekesszékessé vált ember számára két alapvető feltételnek kell együttesen meglennie, hogy rehabilitációja sikeres lehessen :
· megfelelő testi - és lelki felkészítés az önálló kerekesszékes életre;
· adottságaihoz és teljesítőképességéhez illeszkedő és a legnagyobb önállóságot
biztosító segédeszköz.
Jelen cikk kereteit és erejét meghaladja a felkészítés kérdéskörének a részletes elemzése, de annyit meg kell jegyeznünk, hogy tapasztalataink szerint a sérültek egyrészt lelkileg és testileg felkészületlenül kerülnek ki az egészségügyi rehabilitációból, így nem tanulják meg az önállósághoz szükséges alaptechnikákat, nem kerülnek kellő fizikai erőállapotba, hygénés szintjük is alacsonyan marad másrészt szinte teljesen ismeretlen marad számukra a kerekesszék adekvát használata.
A kerekesszékre szorulók másik alapproblémája a segédeszköz. A rehabilitációs intézetek által ajánlott és használt, valamint a TB által mindenki részére hozzáférhetővé tett kerekesszék típusa un. standard szék. Az ilyen típusú székek túl súlyosak, túl szélesek, túl hosszúak, önállóan csak nehézséggel csukhatók össze, kerekeik nem szedhetők ki, a felesleges és ormótlan karfák és a túlságosan magas háttámla csak akadályozzák a szabad mozgást és közlekedést. Ezt a típusú, hazánkban általánosan használt kerekesszéket a német nyelvterületen és az ottani szakirodalomban más néven szállító kerekesszéknek (Transportrollstuhl) is nevezi, ugyanis ez valódi tolószék : arra szolgál, hogy a segítőszemély tolja benne a páciens (pl. mert öntudatlan, magatehetetlen vagy felső végtagjai átmenetileg vagy véglegesen mozgásképtelenek), nem pedig önálló közlekedésre.
A felső végtagjaikban és ujjaikban, teljes mértékben nem gátolt rászorulók számára a megfelelő kerekesszék az un. aktív kerekesszék (meg kell jegyeznünk, hogy az osztrák rehabilitációban még a tetraplégek többségét is ilyen kerekesszékekkel rehabilitálták!) . Az aktív kerekesszék jellemzői: könnyű, keskeny, rövid, jól fordul, könnyedén szétszedhető, könnyedén összecsukható. Ez a típusú segédeszköz teszi kizárólag lehetővé, hogy azok a mozgássérültek, akik a fizikai állapotuknak megfelelő legnagyobb önállóságot igyekeznek elérni, tudjanak az utcán önállóan közlekedni. Tudjanak kerekesszékükbe naponta több alkalommal át- fel-, illetve leülni, a kerekesszéküket naponta több alkalommal ki-be tudják tenni személygépkocsijukba, középületekbe, munkahelyre, szórakozóhelyre járjanak, szabadidős sportokat (pl. tollaslabda, asztalitenisz, labdázás stb) űzzenek.
Az egészségbiztosító azonban az ilyen típusú kerekesszék fogyasztói árának csak kb.15%-t támogatja.
Következtetés
A valóság feladja a leckét a bénult embernek és a rossz választ irgalmatlanul megtorolja, ezért mi sem kendőzhetjük a kegyetlen, de nyilvánvaló igazságot : a felnőttkorban kerekesszékbe kényszerülő átlag magyar biztosítottat a jelenlegi egészségügyi rehabilitáció, ill. a segédeszköz támogatási elv és rendszer nem készíti fel az önálló és tevékeny életre.
Életmód és sporttábor
A külföldi rehabilitációt megjárva és az ottani rehabilitációt összehasonlítva az itthon tapasztaltakkal azt határoztuk el, hogy ismereteinket megpróbáljuk átadni sorstársaiknak egy szervezett tréningen keresztül. Tehát a Nyugat-Európában már általánosan ismert és alkalmazott módszerek felhasználásával és a sport testet – lelket fejlesztő erejével azt kívánjuk elősegíteni, hogy (elsősorban, de nem kizárólagosan a paraplégia miatt) felnőtt korban kerekesszékessé vált magyar fogyatékosok is képesek legyenek az önálló és tevékeny életre. Kötött és feszített programú, elsősorban gyakorlati foglalkozásokat tartalmazó felkészítésről és különböző sportok gyakorlásáról (és bemutatásáról) van szó. Ehhez az ötlethez sikerült megnyerni a GYISM és (az idei évtől már a) Magyar Mozgássérültek Sportszövetségének támogatását is és az idén nyáron a Hátrányok Dacára Alapítvány szervezésében a támogatásával sikerült megszervezni az immár 5. Életmód és Sporttábort.
A tábor célja: megtanítani a kerekesszékre szoruló mozgássérülteket az aktív kerekesszék használatára, valamint a mindennapi életben szükséges testáthelyezések helyes gyakorlatára; ösztönzést adni számukra a mindennapi önálló és tevékeny élethez, valamint motiválni őket a fogyatékosok szabadidős -és versenysportjára. A bentlakásos tábor időtartama 9 nap (10 éjszaka).
A tábor személyzete 3 főből áll : 1 fő szakképzett és a gerincsérültekkel magas színvonalon foglalkozó, kiemelkedő tudású és példamutató mentalitású gyógytornász (Holobrádi Mónika , Magyar Honvédség Hévízi Rehabilitációs Intézetéből) ,valamint a két kerekesszékes szerző. A táborok résztvevői elsősorban paraplég, de más okból (pl. amputáció) felnőtt nem tetraplég kerekesszékesek , részvételi feltétel a megfelelő fizikai erő (legyenek képesek önmagukat emelni) és önellátás (WC, tisztálkodás) és a felfekvéses sebektől való mentesség . A táborban szívesen fogadtuk az ép kísérőket és gyógytornászokat ismereteik és tudásuk továbbfejlesztése céljából. Az átlagos létszám eddig táboronként 12 fő kerekesszékes volt.
A tábor tematikájának kidolgozása során elsősorban az ausztriai rehabilitációs elvekből és gyakorlatból indultunk ki, ezt párosítottuk a versenysport során megtanult elvekkel és saját tapasztalatainkkal. A napi program részben csoportos, részben egyénre szabott programokból áll : reggeli csoportos zenés torna ; reggeli után ebédig csoportos torna : hát és törzsizom torna, nyújtások, egyensúly gyakorlatok, rávezető gyakorlatok a helyes átülésre, ill. a földről a kerekesszékbe történő átüléshez + rávezető gyakorlatok a kerekesszékes technikákhoz, ill. kerekesszékes technikák gyakorlása; ebéd után vacsoráig kerekesszékes gyakorlatok, sportok + vetítés és beszélgetés a meghívottakkal.
Célok és alapelvek!
Aktív kerekesszék bemutatása, és használata, a mindennapi élethez elengedhetetlenül szükséges önállóan végrehatható gyakorlatok; biztonság!
Öltözködés a kerekesszékben a test átemelésének helyes technikája; átülés alacsony- ill. magas helyekre; a test beemelése a kerekesszékbe a földről; gépkocsiba ki- és beszállás; borulás esetén a védekező technikák, ill. visszaülés a kerekesszékbe; két kerékre billenteni a kerekesszéket és így megtartani; két keréken előre-, ill. hátra haladni; két keréken közlekedni nehéz terepen : füvön, erdőben, egyenetlen talajon, meredek terepen; járdaszegélyen le és felugratni; felfelé és lefelé haladni meredek terepen , áthaladás küszöbön , ill. nem stabil helyeken; lépcsőn lemenni; lépcsőn felfelé haladni, etc.
A helyes technikához szükséges izomerő növelése, ügyesség fejlesztése, mindezeket a technikai gyakorlatokkal együtt fokozatosan, személyre szabottan építjük egymásra. Tapasztaltunk szerint egy átlagos képességű kerekesszékre szoruló személy 2 tábor ideje alatt képes elsajátítani az összes , önállósághoz szükséges alaptechnikákat és gyakorlatokat. Olyan technikákat kell begyakorolni, amelyekkel a mindennapi életben elkerülhető a sérülékeny bőrfelület megsértése.
Motiváció és kihívás!
Állandó ösztönzés az új feladatokra és azok minél tökéletesebb végrehajtására; önállóságra biztatás és buzdítás alatt nemcsak a gyakorlatok, hanem a tábor teljes ideje alatt (pl. az étkezdében a tálcát mindenkinek egyedül és önállóan kell az asztaláig vinni) , következetesség és fegyelmezett szigor az önálló feladatmegoldásban.
Testérzékelés
A meglévő és mozgatható izomzat felfedezése, használata; törzsizomzat és ülőképesség fejlesztése; állóképesség és erőfejlesztés; rávezető gyakorlatok a helyes átülés végrehajtásához. Testérzékelésük finomodik, képessé válnak felmérni, mennyi mindenre képesek önállóan a meglévő és irányítható izmaik segítségével.
Tapasztalatcsere és speciális problémák elméleti megbeszélése
Ezek pl. hygénia , vizeletürítés, társkapcsolatok, sex, család stb., továbbá a megfelelő kerekesszék választása és helyes beállítása, lakótér kialakítása; utazási , kirándulási lehetőségek; az ép kísérőknek elméleti és gyakorlati oktatás : hogyan és mikor segítsünk, etc.
Késztetés a mindennapi testmozgásra; szabadidős és- versenysportra.
Különböző sportokat gyakorlunk: kosárlabda, tollaslabda, asztalitenisz, csoportos erősítő edzés, más labdás gyakorlatok (pl. nem szabvány pályán „kézilabda”, minigolf), teke . Bemutatás és ízelítő további sportokból : teke; íjászat, téli sportokról vetítés (alpesi sí, jéghoki, sífutás stb. ) vitorlázás; vívás , atlétika, handbike. Meghívunk mozgássérült élsportolókat abból a célból, hogy egyrészt mutassák be választott sportágukat és adjanak belőle ízelítőt (atlétika, vívás, tenisz) másrészt, pedig személyes életükkel mutassanak példát a résztvevőknek az önálló és tevékeny életre. Mindezek azonban csak akkor hatásosak, ha a mindennapi testmozgást a résztvevők otthon továbbfolytatják.
Aranyhíd
Teljes mértékben osztjuk és a magunk élményeivel is igazoljuk, hogy „a sport igen gyakran az életbe vezető aranyhidat, máskor kapaszkodót jelent, amely tartással , tartalommal, céllal tölti meg az üres napokat” , és „a fogyatékossággal élő sportolók szótárából szinte kitörlődik a „lehetetlen” kifejezés”. Szinte felmérhetetlen az a fizikai, erkölcsi és társadalmi haszon, amelyet a fogyatékossággal élő emberek számára a sport jelenthet. A sport segítségével, számtalan fogyatékossággal élő nyerte vissza emberi tartását, önbizalmát, a sport útján építették ki emberi kapcsolataikat, sokuk számára ez volt az első lépcsőfok a tevékeny élet visszaszerzéséhez. A sport eszközeinek a felhasználásával könnyedén lehet fejleszteni azokat a készségeket és képességeket, melyek szükségesek a kerekesszékben való élethez. Hazánkban a fogyatékosok rehabilitációja a sport útján – tudatosan, szervezetten– nem létezett - egészen mostanig. Éppen erre (is) tesz kísérletet az Életmód – és Sporttábor.
Tanulságok
A táborokat sikeresnek ítéljük, mivel alapfeladatukat elérték, azaz megismertettük a résztvevőkkel az aktív kerekesszéket és annak felülmúlhatatlan előnyeit a standard tolókocsival szemben. A résztvevők mindegyike új ismeretekkel gazdagodott, a kerekesszékes élethez nélkülözhetetlen új, helyes és biztonságos technikákat sajátítottak el. Ezzel, pedig életminőségük egyértelműen javult és reményeink szerint hozzájárult az önálló, biztonságos életvitelükhöz, egészségesebb - , valamint tevékeny életükhöz. Az eddigi résztvevők derűsen ugyanakkor nagy elszántsággal és örömmel végezték a gyakorlatokat. A táborok sikerét, a gyakorlatok hitelét és azok megtanulását jelentősen befolyásolta, hogy a technikákat mi, kerekesszékesek mutatjuk be .
A tábor legfontosabb tanulságaként bebizonyosodott: a jelenlegi magyar kerekesszékre szoruló személyeknek egészségügyi rehabilitációja, és az egészségbiztosító által mindenki részére hozzáférhető segédeszközök teljességgel alkalmatlanok az önálló és aktív életre.
Tudás és önbizalom
A résztvevők a tábor végére megtapasztalták, hogy aktív kerekesszékben és a megfelelő technikák alkalmazásával az élet eddig legyőzhetetlennek tűnő akadályai valójában önállóan és csekély erőfeszítéssel legyőzhetők. A szükséges tudásanyag és az ebből táplálkozó önbizalom birtokában az élet többé nem egy állandó segítséget igénylő, ellenséges világ lesz, hanem - ha nem is minden körülmények között barátságos, de - az elsajátított képességek segítségével különösebb gond nélkül járható világgá válik. Saját bőrükön tapasztalták meg és vallhatják immár velünk együtt: béna vagyok, de nem tehetetlen!
Hátrányok Dacára alapítván!
szabadban.hu |
