Elveink  |  Gy.I.K  |  Médiaajánlat  |  Kezdőlapnak  |  Honlapajánló 2018. november 17. szombat, napja van.  

szabadban.hu webmail

 Támogatottjaink
. BOM - 2020 Bp. Olimpia
. Budapest-Bamako
. Budapest Titans
. Cseh László
. Dani Gyöngyi
. Farkas Györgyi
. F1 Racing
Exprerience
. Hungexpo
. Kis Sándor - Technosport
. Klein Dávid
. Kovács László Formula2
. Kovács Niki 600 EB
. OLIMPIA
. ParaJet-Ski

  Fogyatékkal élők
  Mindennapok
  Paralimpia
  Sportélet

  Földön - Bakancsban
  Barlangászás
  Hegy- és Sportmászás
  Túrák, séták
  Ti küldtétek
  Tippek trükkök

  Földön - Hóban - Jégen
  Curling
  Gyorskorcsolya
  Jégen (szabadidő)
  Jégkorong
  Jégvitorlás
  Műkorcsolya és Jégtánc
  
  Sífutás
  Síugrás
  Snowboard
  Szánkó és Bobsport
  Tippek-trükkök
  Ti küldtétek

  Földön - Kétkerék
  Gyorsasági motorsport
  Enduro és más motorsport
  Motorokról
  Motoros rendezvények
  Quad
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  BMX
  Kerékpárok
  Kerékpáros rendezvények
  Mountainbike
  Országúti kerékpársport
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Földön - Négykerék
  3,2,1.GO!
  Autó különlegességek
  Autós programok
  Forma1
  Gokart
  Gyorsasági autósport
  Oldtimer és programok
  Rally és egyéb autósport
  Terepjáró
  Terep-Rallye
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Földön - Sportok még
  Asztalitenisz
  Atlétika-Torna
  Boksz
  Budo
  Duatlon - Triatlon
  Egyéb sportok
  Extrém
  Fegyveres sportok
  Futás aszfalton
  Futás terepen
  Futball-Futsal
  Golf
  Golyós sportok
  Háromtusa-Öttusa
  Kézilabda
  Kosárlabda
  Más labdasportok
  Mozgás
  Röplabda
  Sportkülönlegességek
  Sportpolitika
  Sportvilág
  Squash
  Tenisz
  Tollaslabda
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Földön - Vitalitás
  Aerobic
  Egészség
  Erőnlét
  Fitness
  Táncsport
  Táplálkozás
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Levegőben
  Ejtőernyő
  Hőlégballon
  Kisrepülők
  Sárkányrepülés
  Siklóernyő
  Vitorlázó repülés
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Vízben
  Búvárkodás
  Csónak és vizitúrák
  Csónak, Kajak-Kenu
  Hajó, Yacht, Motorcsónak
  Horgászsport
  Jet-Ski
  Kite-Surf
  Motorcsónaksport
  Műugrás - Toronyugrás
  Rafting és vadvízi sportok
  Surf
  Úszás-Szinkronúszás
  Vitorlázás
  Vizilabda
  Vizisí és Wakeboard
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Kedvenceink - Állatsportok
  Halak
  Kutyák
  Lovak
  Madarak
  Minden más
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Sporttal kapcsolatban
  Dopping
  Kultúra
  Létesítmények
  Navigáció - GPS
  Rólunk
  Sportkultúra
  Támogatjuk
  Partnereink

 
Cikk beküldése    |    Boltkatalógus    |    Fórum    |    Piactér     |    Sportfotók    |    Sportvideók    |    Humoros videók    |    Humor    |    Rólunk


34234234
 
 
A siker igézetében az ország
2010-09-04 08:22:39


Budapesti olimpia – a siker igézetében az ország
Népszabadság Online, 2010.09.01.
http://nol.hu/belfold/20100901-budapesti_olimpia___a_siker_igezeteben

A lakosság háromnegyede támogatná az ötkarikás játékok hazai megrendezését. Felfoghatatlanul sokba kerülne, soha nem tapasztalt összhangra lenne szükség a politikusok, a gazdasági élet szereplői és a lakosság között – a magyarok háromnegyede mégis olimpiát rendezne. A siker iránti vágy minden józan érvet felülír. Akár még nyerhetünk is vele.

Magyarország történelmének egyik legnagyobb sikere lenne, ha hazánk olimpiát rendezhetne. A magyar felnőtt lakosság több mint háromnegyede gondolja így. Hetven százalék támogatná, hogy Budapest jövőre megpályázza a 2020-as olimpia rendezési jogát, de alig nyolc százalék hisz abban, hogy el is nyerjük. A többség szerint ez legfeljebb a második, illetve a harmadik nekifutásra sikerülhet. Különösen a 18–39 évesek lelkesednek az olimpia megrendezésének a gondolatáért, míg a pályázat gondolatát főként a nők, a hatvan év felettiek és a dél-dunántúli községekben lakók támogatják. Az össznépi lelkesedést egyébként a diplomás vidékiek osztják a legkevésbé – derül ki az Ipsos Zrt. közvélemény-kutatásából.

A Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) megrendelésére az idén nyáron készült kutatásban megkérdezettek több mint fele szerint az olimpia nemzetet egyesítő, a megosztottságot megszüntető közös üggyé nemesedhetne. Az már kissé megosztotta a válaszadókat, hogy ez miként valósulhatna meg. A legtöbben úgy vélték, hogy serkentené a turizmust, illetve kikényszerítené a régóta halogatott közlekedési, illetve infrastrukturális beruházásokat és fejlesztéseket. Sokan reménykedtek abban is, hogy a nagyszabású rendezvény sok új munkahelyet teremtene és hosszú távra biztosítaná hazánk politikai, kulturális és gazdasági vezető szerepét a régióban. Abban viszont kevesebben hittek, hogy egy ilyen projekt jótékonyan hatna a magyarok jövőbe vetett hitére. Azt meg még kevesebben remélték, hogy mindez a vidék számára is előnyös lesz. Ennek ellenére a válaszadók fele úgy vélte, hogy az olimpia inkább országfejlesztési program lenne, mint sportesemény.

A közvélemény-kutatók összegzése szerint a válaszokat alapvetően az életkor, illetve az iskolai végzettség befolyásolta. Minél idősebb, illetve kevésbé iskolázott volt a válaszadó, annál inkább egyetértett az olimpia megrendezésével. Minél magasabb az iskolai végzettség, annál inkább csökken a hit abban, hogy az ötkarikás játékok hatással lehetnének hazánk régióban játszott szerepére, azt még kevésbé hitték a diplomások, hogy Prágával versenyeznünk kellene a rendezési jogért. Igaz, ők azt sem hiszik, hogy a megrendezés csupán egy szűk érdekcsoport haszna lenne. Az összeesküvés-elméletet egyébként főként az Észak-Alföldön élők osztották. Furcsamód a nők jobban bíznak abban, hogy Magyarországon olimpia lesz, mint a férfiak. A fiatalok óvatos optimizmusát jelzi, hogy ők hisznek legkevésbé az első pályázat sikerében.

A megrendezés legfőbb akadályát az ország rossz gazdasági helyzetében látják a magyarok. (Közülük is leginkább a fiatalok.) Ennél jóval kisebb akadályt látnak a honfitársak hitetlenségében, illetve a kormány és az ellenzék ellenségeskedésében. Ettől leginkább a kevéssé iskolázottak és a dél-dunántúliak tartanak. Meglepő módon Pest megye lakói osztották leginkább azt a véleményt, miszerint a főváros vezetésén vérzik majd el az olimpia ügye.

A megkérdezettek kétharmada üdvözölné az olimpiai törvény megszületését, mivel az ügy így kevésbé lenne kitéve a napi csatározásoknak. A férfiak, a fiatalok és a diplomások szerint ez sem nyújt elég védelmet.

Alig túlélve a gazdasági válságot, kissé meghökkentőnek tűnik a lakosság adakozási hajlandóságáról szóló eredmény. A megkérdezettek fele ugyanis a puszta szavakon túl személyi jövedelemadója egy százalékát is felajánlaná a cél érdekében. Az viszont kevésbé meglepő, hogy elsősorban a férfiak, illetve a fiatalok áldoznának az ügyre, közülük is főként a Pest megyében, illetve a Közép-Dunántúlon élők. Még ennél is többen – 56 százalék – állították azt, hogy a következő évtizedben évi négyezer forintot fizetnének a maguk és nem kereső családtagjaik nevében egy 2020-as olimpia megrendezésének érdekében. Főként fiatal diplomás férfiak. Minél idősebb és minél kisebb településen él valaki, annál kevésbé hajlandó pénzügyi áldozatot hozni. A legnagyobb fizetési hajlandóság Budapesten és Pest megyében mutatkozott.

A kutatók a lehetséges helyszínekről is faggatták a résztvevőket. A kérdésben elsősorban a férfiak tudtak állást foglalni. A válaszadók fele egyetértett azzal, hogy a meglévő Puskás stadion nem alkalmas olimpiai programok befogadására, helyette inkább az észak-csepeli szigetcsúcson kellene új létesítményt építeni.

A kutatásban részt vevők többsége vélhetőleg nem ismeri a tárgyban készült megvalósíthatósági tanulmányt. Holott fontos tényekre világít rá. Az olimpián 25-30 sportág vesz részt harminc versenyhelyszínen, hatszáz önálló eseménnyel, amelyhez a sportlétesítményekben legalább 540 ezer férőhelyet kell biztosítani. Az egyik legfontosabb elvárás, hogy az egyes helyszínek az olimpiai falutól legfeljebb egy óra távolságra legyenek.

A NOB előírásai szerint a rendező városban 42 ezer akkreditált vendéget kell elhelyezni. Ebből 11 ezer olimpikont és hatezer kísérőt az olimpiai falu zárt zónájában, amelynek alapterülete minimum 45-60 hektár. Az olimpiai rendezvényekre 6,5-8 millió jegyet adnak el, így naponta 3-500 ezer látogatóval lehet számolni, aki ide-oda vonul az események idején. Az olimpia központi helyszíneként Észak-Csepelt jelölték ki, itt épülne fel az olimpiai park, a főstadion, az úszóközpont és az olimpiai falu. A többi olimpiai helyszínt a város különböző pontjaira szórnák széjjel. Így például a Nagyvásártelep helyén alakítanák ki a médiafalut, a Népszigeten rendeznék a tollaslabda, a Hajógyári-szigeten az íjász- és a vívóversenyeket, a Margit-szigeten az öttusát, míg a budai Vár fogadná az országúti kerékpárosokat és a triatlonistákat, a Tabán pedig a strandröplabdásokat. Lágymányoson fedett csarnokban rendeznék az ökölvívó-, cselgáncs-, birkózó-, súlyemelő- és teniszversenyeket, míg a hárosi Duna-parton a lövészetet, Budakalászon és Szentendrén a kajak-kenu és evezőszámokat. Budakeszin épülne meg a golfpálya, a futballselejtezőket Győrben, Miskolcon, Székesfehérváron és Debrecenben, a vitorlázóversenyeket pedig Balatonfüreden rendeznék. A létesítmények felépítése 2–6 évet venne igénybe.

A várható költségeket 5000 milliárdra becsülik. Ám ebből kizárólag a sporteseményhez köthető kiadás alig 600 milliárd forint, amely magában foglalja a pályázás, a rendezés és a szükséges sportlétesítmények árát. A többit a közlekedési és infrastrukturális fejlesztések viszik el. Az összeg jelentős részét csak a rendezési jog elnyerése után kellene elkölteni.

Az előzetes elképzelések szerint magánberuházásból valósulna meg a Ferihegyi repülőtér 2C terminálja, a golfközpont és a rögbimeccsek helyszínéül szolgáló FTC-stadion átépítése. Az összes olimpiai költség tíz százalékát fedezné a magántőke, egyebek között az olimpiai és a médiafalu kialakítását. Ha mindez igaz is, honnan jön a többi pénz? Szalay-Berzeviczy Attila, a magyar vállalkozókat és üzletembereket tömörítő BOM elnöke szerint számtalan forrás kínálkozik. Csupán a NOB-tól egymilliárd euró támogatást remélhet a rendező város. További 250 milliárd forint remélhető a szponzoroktól, a jegyeladásból, a marketingtermékekből. Óriási bevételforrást jelent a tévés közvetítési jogok eladása. Ráadásul az infrastrukturális, illetve közlekedési fejlesztések közé olyan beruházásokat is beleszámítottak, amelyek már folyamatban vannak, mint például a négyes metró. Ennek ellenére sokan vélik úgy, hogy nem a jelenlegi a legalkalmasabb pillanat a pályázat benyújtására. A BOM elnöke szerint erre soha nincs kellő pillanat. A borongásra hajlamos magyaroknál meg különösen nincs. Viszont most állnak rendelkezésre a modernizáláshoz szükséges uniós források. A korábbi rendező városok sem akkor pályáztak, amikor úgy érezték, hogy készen állnak, hanem akkor, amikor elodázhatatlanná váltak az átfogó fejlesztések.

A Fővárosi Közgyűlés már 2008-ban így érezhette, hiszen egyhangúlag támogatta az olimpiai törvény tervezetét. A jogszabály elfogadása azonban még nem jelenti azt, hogy 2011-ben Budapest meg is pályázza a 2020-as olimpiai játékokat, pusztán hivatalos keretet és megfelelő feltételeket biztosít a döntés előkészítéséhez. Az olimpiai törvény ötpárti támogatása és parlamenti elfogadása egyúttal kifejezné az egységes politikai és társadalmi támogatottságot, mely alapvető feltétele annak, hogy a világ és a NOB komolyan vegye Magyarország olimpiai szándékait.

A törvénytervezet egyik fontos eleme, hogy létrehozza a pályázat-előkészítő bizottságot (PEB), amely nonprofi t zártkörű részvénytársasági formában működik, alapításkor az állam és a Fővárosi Önkormányzat a részvények és a szavazatok ötven százalékával rendelkezik.

A törvénytervezetet az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága nyújtotta be tavaly decemberben a parlamentnek. A szakbizottságok jelentős többséggel támogatták a javaslatot, ám a leköszönő Ház végül mégsem tárgyalta az előterjesztést. Talán a mostani.
Olimpia nélkül is fejleszteni kell

Meg kell pályázni a 2020-as olimpiát, de ne legyenek illúzióink. Egy olyan kis ország, mint a miénk, csak kivételes esetben győzhet – figyelmeztet Csomós Miklós, a Fidesz fővárosi frakciójának vezetőhelyettese, aki a legnagyobb akadályt Budapest közlekedési, infrastrukturális elmaradottságában látja. Ennek ellenére is fontosnak tartaná a 2011-es pályázaton való indulást. Rendkívül sok hasznos tapasztalatra tehetnénk szert. A kormánypárti városatya szerint az olimpia támogatottsága elsősorban attól függ, hogy mennyire hiteles a program meghirdetője. A felajánlásokat sem tartja elképzelhetetlennek. Az emberek szívesen adakoznak – véli –, ha nyomon követhető a pénz útja. A pályázat mellett szól az is, hogy a város infra strukturális fejlesztésének irányát az olimpia nélkül is meg kell határozni, mint ahogy a hiányzó sportlétesítményeket is pótolni kell. (Sz. A. A.)
Már a pályázattal sokat nyerhetünk

Egy olimpia megrendezése igen serkentő hatással lehetne Budapest és az egész ország fejlődésére. Már az előkészítés is jelentős erőket és energiákat szabadíthatna fel a köz- és a magánszférában – jelenti ki Bajnai László, a Városfejlesztés Zrt. vezérigazgatója. A jelenlegi gazdasági helyzet tükrében viszont kérdéses, hogy az ország teherbíró képessége lehetővé teszi-e. Egy olimpia megrendezéséhez erős gazdaság kell. De közös érdek a javulás. Túlzott reményeket azonban nem érdemes táplálni a rendezési jog gyors megszerzésével kapcsolatban. Elvégre nagy hatalmú országok vívnak érte.

Ennek ellenére érdemes próbálkozni. Egy jó szerepléssel hazánk jól pozícionálhatja magát a következő forduló megnyeréséhez. Emellett felhívhatja magára a figyelmet, ami konkrét gazdasági előnyökkel kecsegtet. Így például a befektetői érdeklődés erősödése, a turisztikai vonzerő növekedése. S akkor még el sem kezdődött a valódi olimpiai felkészülés. A rendezési jog csak gondos, szakmailag, politikailag összehangolt cselekvéssorozat eredményeként szerezhető meg.

Ám ezzel a tudatos együttmunkálkodással már a pályázati szakaszban nagyon sokat nyerhet a város. A siker csak egy fenntartható, kiszámítható fejlődési pályára állított országgal és várossal érhető el. Ehhez pedig komoly politikai és gazdasági döntéseket kell hozni. Kellő előrelátással elkerülhetők az ismert olimpiai fiaskók is, mint például a túlköltekezés és a később alig hasznosítható zárványlétesítmények. (Sz. A. A.)



Szerző: szabadban

A cikk képei:

 


szabadban.hu hírlevél, legfrisebb
híreink hetente a postafiókodba!




 
   

Ugrás az oldal tetejére

Médiaajánlat | Irjon nekünk | Impresszum