Légáramlás
A légáramlás miatti hőveszteség folyadék vagy légnemű anyag mozgására reakcióként jelentkezhet. Ez akkor következhet be, amikor az alsó ruharétegben levő meleg levegőt kívülről hideg váltja fel, általában a szél hathatós közreműködésével. Passzív légáramlás is előfordulhat a kéményhatás esetén, amikor hideg, sűrű levegő áramlik a ruha alá a nadrágszáron, vagy a kabátujjon keresztül, és kiszorítja a meleg, könnyű levegőt. Ez utóbbi aztán a ruha nyakán és egyéb réseken át távozik.
Párolgás miatti hőveszteség
Az egyetlen "ellenszer" a ruházat. A párafogó termékek nemcsak vízállóak, de a test kipárolgását is teljesen megakadályozzák. Így a párolgással hőt nem veszítünk, hiszen a kipárolgásálló mikroréteg egy teljesen zárt rendszert alkot, és szinte tökéletes egyensúlyt tart bent. Mivel azonban az ilyen ruhák viselésekor nagyon oda kell figyelni a test működésére, hogy a megfelelő egyensúly megmaradjon, nem igazán elterjedt a szabadtéri sportok szerelmesei körében. A pára felhalmozódása az ilyen ruha alatt ugyanakkor a hőveszteséghez vezet vissza: ahogy a pára lehűl, vízzé válik, és hőt ad le. Emiatt ez a párafogó ruházat nagyobb erőkifejtést igénylő tevékenységekhez nem ajánlott.
Kilégzés
Technikailag a lehelet elegyíti az izzadás (nedvesség a tüdőben) és a hőáramlás (a meleg levegő hideggel való kicserélése kívülről) folyamatait. Mivel a tüdő nedvességtartalma 100%, a lehelet egy nagyon fontos hőtartály hideg, száraz időben. Jelentős nedvességet veszíthetünk el, ha ez a nedves levegő szárazra cserélődik ki, és a tüdőbe érkező hideg levegő felmelegítésével is hőt veszítünk.
Légáramlás okozta hőveszteség csökkentése
Az ilyen hőveszteség szél, vagy a már említett "kéményeffektus" miatt következik be. A szélálló felsőruha, alatta egy megfelelően szigetelő alsóbb ruha megfelelő védelmet nyújt a hőveszteség ellen. Egy vékony széldzseki hatalmas szolgálatot tesz mindenfajta túránál a hőveszteség megelőzésére. A széldzsekinek emellett szellőzőnek (elkerülendő a bemelegedést és a megizzadást) és nagyon vékonynak is kell lennie. Olyan ruházatot érdemes választani, ami nem csak megelőzi, hanem szabályozza a hőleadást. Állítható kabátujj és nadrágszár biztosítják a variálhatóságot - ha összehúzod, tartja a meleget, ha kiengeded, biztosítja a szellőzést. A megfelelő alvóhely is sokat segíthet. Egy vastag fekvőhely, alacsonyan felállított ponyva vagy egy teljesen körbevett "kuckó" (piramis alakban felállított fedél vagy egy sátor). Ezeken a helyeken a passzívan leadott hő sem vész kárba. A legtöbb sátor bejárata cipzáras, ezzel lehet állítani a szellőzőrés nagyságát, így megvalósul a "kéményhatás", nem halmozódik fel az elhasznált párás levegő.
Kipárolgás
A kipárolgás a sivatag vándorának legjobb barátja, és a téli utazó legnagyobb ellensége. Akkor beszélhetünk párolgásról, amikor a folyadék (például izzadság) párává válik. Ez a halmazállapot-változás energiát igényel, méghozzá a saját testedből. Gyakori eset, amikor hidegben intenzív fizikai erőkifejtés és izzadás után hirtelen párologtatni kezd a test, és általában meg is hűl, egy rövid pihenő után. Az izzadás miatti kipárolgás két esetben szokott megtörténni. Az észlelhető (aktív) izzadás, amikor fokozott hő hatására a test felszínén megjelennek az izzadságcseppek. Erre akkor lehet számítani, ha a körülményekhez képest melegen öltözünk. A nem észlelhető (passzív) izzadás a test párakibocsátása a bőrön keresztül, amelynek következtében a bőr gyakorlatilag kiszárad. Általában pihenés vagy alvás alkalmával kell vele számolni.
A kilégzés során veszített hő csökkentése
Leginkább hideg, száraz időben veszítünk több hőt kilégzéskor. Természetesen nem a levegő-vétel csökkentésével kell ezt a problémát megoldani. Elméletileg csökken a hőveszteség, ha már a tüdőbe meleg, nedves levegő kerül. Aki járt már a legmagasabb hegyekben, vagy a sarkkörökön, jól tudja, hogy ha gyapjúanyagon vagy maszkon keresztül veszi az így felmelegedett és nedves levegőt, könnyebben boldogul. Vannak már olyan új maszkok is, melyeket direkt erre fejlesztettek ki.
Sugárzás
Leginkább hideg, tiszta éjszakákon, vagy naplemente után fejtheti ki hatását a hőháztartásra. A felhőtakaró valamennyire tompíthatja a sugárzás miatti hőveszteséget azáltal, hogy a hő egy bizonyos hányadát visszaveri a földfelszínre. Ha megfelelő, hőmérséklethez igazodó öltözéket viselsz, nem kell a kisugárzás miatti hőveszteséggel számolnod.
A sugárzás miatti hőveszteség
A legtöbb ember a hőveszteség eme formájával nemigen foglalkozik, ellentétben a fent már említett formákkal. Pedig szél-csendes időben, amikor a test is nyugalomban van, jelentős lehet, főként éjszaka. Csökkentésére csupán egy-két módszer létezik. Az egyik, ha valamilyen visszaverű anyagú ruhát viselsz, ami nem engedi a kisugárzó hőt eltávozni. A másik megoldás vastag ruházat viselése, ami egy igen hatékony megoldás, mivel a sugárzott hő nem képes a vastag anyagrétegen áthatolni, így, bár a testből eltávozott, a ruha alatt megmarad, és tovább melegít.
Nedvesen is melegen?
A szintetikus szigetelőruhák gyártóinak legkedvesebb szlogenje. A szigetelőruha három esetben lesz vizes: ha a testből hirtelen nagyobb mennyiségű hő távozik; ha megváltozik a levegő tömege; párologtatás során, amikor a testhő arra használódik, hogy a nedvesség párává váljon. Ráadásul az összegyűlő folyékony halmazállapotú izzadság miatt a szigetelőanyag szerkezete összeeshet, ezáltal csökkenhet a szigetelőképesség, elvékonyodik a réteg, és az egész folyamat kezdődik elölről. Vannak ugyan olyan természetes és mesterséges anyagok is, melyek szerkezete tartósan ellenáll a verejtéknek, de egyik sem tud meleget tartani ebben a nedves közegben.
Összegzés:
A megfelelő hőszabályozás sikere elsősorban rajtunk múlik. Tisztában kell lenni a hő mozgás - mechanizmusaival, a szervezet működésével, azzal, hogyan reagál különböző környezeti hatásokra, ezenkívül a ruházat és egyéb kiegészítők viselkedésével. Mindezek tudatában a túrafelszerelést a lehető legátgondoltabban, minimális súllyal lehet összeállítani, ellenkező esetben komoly károk keletkezhetnek a túrázó testében, a felszerelésében vagy akár mindkettőben. Még durvább esetben akár kóros lehűléshez vagy halálhoz is vezethet.
