Odafigyelés, játék, fantázia, medence, avagy úszásoktatás kicsit másképp. A hidroterápia lényege,hogy a gyermekek játszva tanulhatnak meg úszni, emellett a módszer kitűnő mozgáskoordinácó és figyelemfejlesztő tevékenységekkel is párosul.

Az egyensúlyi rendszer és az érzékelési rendszer fejletlensége sok figyelmi, tanulási, magatartási zavar oka lehet, de speciális mozgásokkal, fokozatos érzékeltetéssel, ingerléssel az idegrendszer tudatosan is fejleszthető. Az ilyen alapmozgásokat pótló terápiák az alapozó terápiák, amelyeket a földön, a vízben és a levegőben egyaránt alkalmaznak. Ezek közül a vízben zajlót hidrorehabilitációs gimnasztikának (HRG) nevezik.

A HRG főleg élményszerűsége miatt sikeres. A fokozatos vízhez szoktatás után a gyerekek számára játék szinte minden tevékenység, így a megváltozott közeghez való alkalmazkodás, az önmagukra, egymásra, vagy a terapeutára irányuló koncentráció is. A legbonyolultabb mozgásformák természetessé válnak, annyi idő alatt, amennyit a gyermek igényel. Lehet erősíteni a terápia hatását víziállatokkal is – például delfinekkel, de ez Magyarországon még nem mindennapos.

A Mikuszi-Suli a budapesti Dagály fürdőben tart rendszeresen hidroterápiás foglalkozásokat. Az iskola 1993-ban kezdte meg működését egyszemélyes vállalkozásként. Célként az egyéni és kiscsoportos oktatást, valamint a szabadidős sportfoglalkozás és közösségi programok minőségi keretek közötti meghonosítását határozták meg – a kezdeményezés sikeresnek bizonyult, így a gyermeklétszám növekedésével és új, fiatal szakemberek bevonásával úszóiskolává fejlődött a vállalkozás.

Rövid idő után bővült az oktatás a speciális HRG-módszerrel, hogy azzal a rászoruló problémás vagy fogyatékossággal élő gyermekeken is segíteni tudjanak. Mára jelentős létszámú közösség alakult ki, és speciális végzettséggel rendelkező, képzett edzők, gyógypedagógusok, terapeuták várják a jelentkezőket. Alapelv az egyéni, illetve a kis csoportos, gyermekközpontú oktatás, mivel a siker kulcsa a létszám és a gyermek-oktató kapcsolatában rejlik.

Játékos módszerek:

A gyermekek világába a játékosságon és fantázián keresztül vezet az út, ezért fejlesztették ki az iskolában a módszert, melyben a játékot és mesét hívják segítségül a munka során, így téve élvezetesebbé a tanulást. Ennek eredményeként a gyermekek úgy érzik, hogy a foglalkozás nagyobbik felét játékkal tölthetik. Az oktatók folyamatosan nyomon követik a gyerekek fizikai és érzelmi állapotát, és aktuálisan a pillanatnyi teljesítő képességeikhez igazítják a feladatokat és követelményeket.

A terápiás foglalkozások mellett speciális területnek számít a víziszonyos gyermekek vízhez szoktatását is. Az iskola célja az úszással és terápiával a gyermek fejlődését mozgásos úton elősegíteni, hogy ezáltal egészségesebb, szervezettebb, koncentráltabb, céltudatosabb, nagyobb önbizalommal és kitartással rendelkező gyermeket bocsáthassanak útjára a terápia végeztével.

Az oktatást követően amatőr sportolási lehetőséget is biztosítanak a tanítványoknak – az egészséges életmódra nevelés és a szabadidő hasznos eltöltése érdekében. Közösségépítő szabadidős programokat szerveznek, hogy a gyerekek megtanulhassák a kommunikáció, tolerancia és társasági élet alapvető szabályait. A szabadidő „hagyományos”, de élvezetes és szórakoztató időtöltéseit próbálják megmutatni.

"Problémás" gyerekek:

„Szakosodásunk elsősorban azokra a gyermekekre terjed ki, akikre a klasszikus értelemben vett ’problémás’ jelzőt használják, akik magatartási gondokkal - öntörvényűséggel, motoros nyugtalansággal, hiperaktivitással, beilleszkedési zavarral, szorongással, önértékelési problémával -, tanulási bajokkal - részképességzavarral, diszlexiával, diszgráfiával, diszkalkúliával (számolási zavarral), grafomotoros és rajzkészségi zavarokkal -, beszédproblémákkal - a beszédindítással és a dadogással -, valamint koncentrációs, koordinációs, szenzoros-integrációs zavarokkal és pszichés problémákkal küszködnek.” - mondta Juhász Miklós, a Mikuszi-Suli vezetője az iskola.

További  speciális területük még a látás-, hallássérült és autisztikus gyermekek fejlesztése, akikre szintén jótékony hatással van a hidroterápia. A fejlesztő foglalkozások általában 3-4 éves kortól indulnak, de szükség esetén kisebb korban is elkezdhetőek, eleinte egyénileg, később kis létszámú csoportokban.

„A terápia során az egyensúlyi rendszeren keresztül kívánunk hatni a központi idegrendszerre. Ezt a vízben végzett ugrások, pörgések, forgások, hintázások, hullámzások gyakorlásával érjük el. Ezenkívül főként a téri orientációval, az irányváltásokkal, a lateralitással (a jobb és a bal irány ismerete), valamint a testkép-testséma megszilárdításával foglalkozunk.”

 

Terdik Roland