Mi az a pelota, és mire jó?

Az eredet
A baszk pelota a fallabda őse, így jó néhány szabálya közel áll a közismertebb sportágéhoz. Főleg a baszkoknál, de Franciaországban, Latin-Amerikában és a Egyesült Államok spanyol ajkúak lakta részén, Floridában űzik. Spanyolul pelota, baszkul pilota, franciául pelote a neve. A sportág gyökerei fellelhetők a ősi görög kultúrában is. Sokak szerint a világ legősibb pelotapályája a mexikói Uxmalban feltárt, VII. századi maja romváros egyik tere lehetett. A nemzetközi szövetség szabályai szerint négy különböző pályán játsszák (30 méteres, 36 méteres, 56 méteres fallal, illetve a Trinquete-ben ismert pályán, ami 28,5 méter hosszú).

A játék lényege
A labdát úgy kell az alapfalra ütni, hogy azt onnan visszapattanva az ellenfél ne tudja szabályosan visszaütni. A labdának előbb az alapfalat kell érintenie, utána érintheti az oldalsó és a hátsó falat is, de a földre csak egyszer pattanhat, és ott is csak a játéktéren belülre. A szerva akkor szabályos, ha az adogató a hátsó falhoz közelebb eső területről úgy üti az első falra a labdát, hogy az visszapattanva az érvényes területre (a PASA és a FALTA vonalak közé) essen. A játékban vannak védő és támadó játékosok. Ez azt jelenti, hogy a támadó a hátsó fal és a PASA vonal között, a védő az alapfal és a FALTA vonal között helyezkedik el. Mind a négyféle pályára vonatkozik, hogy a játék közben minden egyes ütés során a labdának érintenie kell a alapfalat.

A kispályánál (30/36 méteres) a labda az alapfal felé menet és onnan visszapattanva érintheti a baloldali falat is. A paleta goma (30 méter) játéknál a labda érintheti a baloldali falat majd a hátsó falat (vagy fodítva), de ha ezt azelőtt teszi, hogy a labda pattant volna a játéktéren, az ütés érvénytelen, fél hibának számít. A Trinquete-ben minden esetben fél hibának számít, ha a labda az alapfal felé menet vagy vissza érinti a baloldali falat de végül a jó (érvényes) részre esik a játéktéren. Ha a labda az érvényes vonalra vagy mögé pattan, a szerváló csapat újra próbálkozhat.

Ahogy fallabdában is ismert, az adogató játékos megnyeri a labdamenetet, ha ellenfele túl alacsonyan adja vissza a labdát (a 30 méteres pályán 60 centis, a többi pályán 1 méteres alsó sáv); ha a határvonalakon kívülre üti; ha nem tud beleütni a labdába, mielőtt az másodszor is pattanna a padlón. A határvonalat érintő labda is érvénytelen. A labdamenet folyamán a játékosok megüthetik a labdát közvetlenül a levegőből vagy azután, hogy egyet pattant a padlón. Az oldalsó és a hátsó fal használható arra, hogy a labdát visszajuttassák az alapfalra. Az a játékos szerezhet pontot, aki adogatott. Ha a menetet a másik játékos nyeri, nem kap pontot, de megszerzi az adogatás jogát.

A 30 méteres pálya
Három oldalról zárt terült a két végén [1] 10x10 méteres fallal. Ebben a küzdelemben férfiak és nők is részt vehetnek. A nők teniszütővel, úgynevezett frontenisszel játszanak, a labda azonban sokkal keményebb és kisebb, mint a teniszben. 47 mm átmérőjű, kb ötven gramm súlyú, keményebb és kisebb a fallabdánál szokásosnál is. A férfiak már faütővel, úgynevezett paleta gomával játszanak ezen a pályán. Ez a teniszütő méretéhez hasonló, 55 cm hosszú, 20,5 cm fejátmérőjű, maximum 500 gramm súlyú, keményfából készült sportszer. A paleto gománál a faltól 15 méterről, a frontenisnél minimum 17,5 méterről kell szerválni. Egy játszma 15 pontig tart, a nemzetközi szabályok szerint két nyert játszma jelenti a győzelmet. Ha a két játszma után döntetlen az állás, döntő játszmát is vívnak a felek, amely már csak hét pontig tart.

A 36 méteres pálya
A szintén rövid pályásnak számító [2], 36 méteres pályán is többféle módon zajlik a küzdelem. A két végén ugyanúgy 10x10 méter fal zárja le a pályát. Az úgynevezett singles mano, vagyis egyéni kézi játékban nincs ütő, a labdát tenyérrel ütik a falra. A labda gyapjúból készült, tömör, bőrrel fedett, súlya 92-95 gramm. Egyes mellett párosban (doubles mano) is rendeznek meccseket. A kézi játék mellett még kétféle ütövel (paleta cuero és a pala corta) játsszák. A paleta cuero fából készült, maximum 50 cm hosszú és 13,5 cm széles, 600 gramm súlyú ütő, a pala corta ennél is keskenyebb, maximim 11,5 centis lehet, ráadásul majdnem 200 grammal nehezebb. Mindkettő kemény fából készül. Az utóbbival sokkal nehezebb a labda ütése, de sokkal keményebben lehet visszaküldeni. A versenyzők sisakban küzdenek, hiszen a falról visszapattanó labda sebessége a 120-130 kilométer/órát is elérheti

A kézzel történő játéknál (singles mano, vagy doubles mano) a faltól számított 14 méterről kell szerválni. A másik két ütős játéknál (paleta cuero és a pala corta) a faltól számított 33 méterről kell szerválni. A kézzel, illetve a bottal ütött változatokban az érvényességet jelző vonal mögül kell a szervát indítani, ugyanakkor az utóbbi verzióban csak a pálya bal széléről lehet. A 36 méteres pályán is 15 pontig tart egy szett, és ugyanazok az elvek érvényesek, mint a hat méterrel rövídebb pályán vívott találkozókra.

Az 54 méteres pálya
Ez már hosszú pályás játéknak számt, a játéktér szintén három oldalról határolt [3], a két végén egy 10 méteres fal áll, az alapfal alján az 1 méteres magasság már pályán kívüli területek számít. A fal magasabb a többi pályához képest, de a eltévedt labdák útját itt is hálóval védik. A játékot kesztyűre erősített, karomhoz hasonló kosárral (cesta punta) játsszák, ezzel továbbítják a labdát a falra. Ez a pelotának az a válfaja, amit az Egyesült Államokban jal alai néven űznek, főleg Floridában. A kosár speciális kesztyűre van ráerőstve. A kosár erős fonott anyagból készül, 68 centiméter hosszú, 13 centiméter széles. Maximális mélysége 16 centi, görbülete 110 centiméter. Iszonyatos sebességgel képesek eldobni a játékosok a labdát, a világcsúcsut egy bizonyos Ramón Areitio tartja. 1979-ben a Rhode Island-i Newportban egy mérkőzésen 302 km/h-s sebességet regisztráltak dobása után. A játékot 125-140 gramm súlyú, kecskebőrrel borított labdával játsszák.

A jai alainál 40 méterre az alapfaltól kell szerválni, vagyis maximum a tízes pontig mehet előre az adogató. Akkor szerez az ellenfél pontot, ha az adogatásnál a labda nem ér földet a 4. és a 7. pont között (vagyis az alapfaltól 16 és 28 méter között), illetve a fentiekben taglalt szabályok szerint. Ha valamelyik csapat pontot szerez, az ellenfél játékosai rotálódnak, vagyis egy játékos lemegy, csapattársa folytatja. Pontot lehet szerezni azzal is, ha egy játékost az ellenfél akadályoz a labda elérésében. Az a csapat, amely előbb eléri a hét pontot, nyeri a játszmát. Egy győztes meccshez két játszmát kell megnyerni. A jai alaiban egy-egy játékos a támadózónában, egy-egy a védekezőben foglal helyet.

Trinquete
A leggazdagabb variációkat a trinquete nyújtja [4]. A többinél lényegesen rövidebb, csak 9,5 méter magas és széles falra játsszák. Érdekessége, hogy a pálya bal oldalán, a nézőkkel szemben van egy másfél méter széles, hálóval védett felépítmény. Ez is szerves része a pályának, csakúgy, mint a vele szemben található üvegfal, vagy egyes pályákon a valódi kőfal, így ez az egyetlen pelota, amely mind a négy oldalán zárt. Ezen a pályán játszhatnak kézzel, a fentebb ismertettek közül, a legnagyobb ütőfelülettel bíró paleta gomával, valamint paleta cueróval és egy share, vagy baszk nevén xare nevű ütővel is. A labda súlya is más és más, attól függően, milyen ütővel játszanak. Kézi játéknál a férfiaknál 101-103, a nőknél 92-95 gramm a súlya. A kézi játéknál a kézre ragasztószalagot visznek fel, egyrészt a tenyér védelmében, másrészt a labda tapadása miatt. Paleta gománál 40 grammos, palota cuerónál 52-54 gramm a labda súlya. Ezeknek megfelelően a mérete is változik. A xare nyújtott, teniszütőre emlékeztető, de sokkal lazább hálóval ellátott játékszer. Hosszúsága 57-58, szélessége 17-18 centiméter. Ezzel az ütővel nemcsak ütik, hanem erőből meghúzzák a labdát. A kézi egyéni és páros játékban az alapfalhoz képest 10-27,5 méter közötti területről kell végrehajtani az adogatást. A többi játékeszköznél a faltól 20 méterre kell végrehajtani az adogatást. Minden esetben a hosszában is kettéosztott pályának a jobb oldali felén.

A nemzetközi szövetség
A sportág nemzetközi szövetségét, a FIPV-t [5] (Federación Internacional de Pelota Vasca, angolul International Federation of Basque Pelota) 1929. május 19-én alapították, jelenlegi elnöke Dominique Boutineau, aki 2002 óta tölti be tisztét. Jelenleg 27 tagszövetsége van, a belga, a spanyol, a francia, az olasz, a holland és a görög európai ország.

1900-ban szerepelt a nyári olimpia műsorán, majd 1924-ben, 1968-ban és 1992-ben bemutató sportág volt. 1952-ben Baszkföldön, San Sebastiánban rendezték a sportág első világbajnokságát. A spanyolok eddig a legsikeresebbek. A vb-ken mind a négyfajta pályán és az összes, 14 ütőfajtával, illetve kézzel játszott alfajban osztottak aranyérmet. Magyarországon a Magyar Szabadidősport Szövetség keretein belül próbálkoztak a sportág népszerűsítésével.