A Gyorsasági Motoros Világbajnokság 2008-as szezonjának 13. negyed-literes versenyének forgatókönyve sem volt más, mint a legtöbb korábbi futam. Óriási küzdelmek közepette dőlt el a végső sorrend. A Team Toth Aprilia csapat ezen a vasárnapon San Marinóban, szikrázó napsütésben, büszkén foglalta el a rajtrács legelőkelőbb pozícióját, az első rajtkockát. Hector Barbera a reggeli bemelegítő edzést is teljes egészében kihasználta a gyári gép beállításainak finomítására. Az utolsó alkalom, amikor a magyar csapat spanyol versenyzője a pole pozícióból indult, Mugellóban volt és akárcsak azon az olasz pályán, úgy itt Misanóban is egymásra találtak Marco Simoncellivel, sőt később óriási csatát vívott a spanyol versenyző Mattia Pasinivel is. A rajtot követően Barbera átvette a vezetést néhány kör erejéig, annak ellenére, hogy óriási volt a helyezkedés az élmezőnyben. Ez a későbbiekben is többször előfordult, de sajnos a vezetést nem tudta megtartani a spanyol a leintésig. A rengeteg kiélezett párharc közben a Tóth Aprilián elfogyott a hátsó gumi és a futam vége felé már egyre többet csúszkált Barbera alatt a motor. Az egész versenyre jellemző drámai fordulatok végén azonban Barbera ismét felállhatott a dobogó harmadik fokára és ezzel az eredményével felzárkózott a világbajnoki összetett negyedik helyére. Tóth Imre fájdalomcsillapítókkal állt fel a san marinói verseny startjához. Ahogy azt ő maga is előre látta, a sérült keze nem bírta ki a megerőltetést a futam végéig és kénytelen volt feladni a misanói versenyt. Doktor Costa és csapata mindent megtettek a magyar versenyzőért, hogy a lehető legkisebb fájdalommal küldjék pályára és a rendelkezésre álló rövid idő alatt a lehető legtöbbet javítsanak Imre sérült kezén.

Hector Barbera#21:
„A rajtom mondhatni, kivételesen nagyon jól sikerült. Tudtam, hogy nagyon szoros verseny lesz, de azt nem gondoltam volna, hogy ennyire. A hőség miatt nagyon nehéz volt az utolsó pillanatokig koncentrálni, ráadásul problémáim akadtak az első futóművel és a hátsó gumival is. Persze ezen nem csodálkozom, hiszen őrült tempót diktáltunk annak ellenére, hogy a korábbi legjobb időinktől közel egy másodpercre maradtunk el. A verseny nagyon kiélezett volt és sajnálom Mattiát, hogy elesett, de azon kívül, hogy kemény voltam, a belső íven voltam és nem volt semmi szándékosság abban, hogy összeértünk. Nem akartam, hogy elessen. Simoncelli ennél keményebben tett engem ki a pályáról, de nem estem el. Nekem szerencsém volt. Sajnálom, hogy nem jött össze a győzelem, de megdolgoztunk ezért a dobogóért és ezért boldog vagyok.”

Tóth Imre#10:
„Borzasztó melegben rajtoltunk el, de még ezzel sem volt semmi bajom, hiszen örültem, hogy egyáltalán motorra ülhettem ezen a hétvégén. Tegnap a kvalifikáció után és ma reggel is dolgoztak az orvosok a kezemen. Amióta megérkeztem Misanóba rengeteget javult, de korántsem tökéletes. A futamon igyekeztem koncentrálni és arra figyeltem, hogy be tudjam fejezni a futamot, ám egy pont után már nagyon fájt a kezem s a féktávokon, illetve a kanyarokban nagyon megerőltető volt a menés. Sajnálom, hogy nem sikerült befejezni a futamot, de remélem, hogy Indianapolisban már sokkal erősebb leszek és nem okoz problémát a sérülés a versenyzésben. Addig is szeretném megköszönni Doktor Costának és a csapatomnak a segítséget, nélkülük nem ment volna. ”