- Milyen ez a Zöldfoki-szigetek, hogy képzeljük el? - A hőmérséklet alapvetően 28 fok napközben, tehát még télen is meleg van, a víz 23 fok, szinte nyári idő van. Ez egy tíz nagyobb szigetből álló szigetcsoport. Az emberek kedvesek, közvetlenek és segítőkészek. Itt főleg a hajósok, a vitorlázók állnak meg. Az öbölben most körülbelül 30 vitorláshajó horgonyoz – mesélte Méder Áron. - Találkozott magához hasonló megszállott emberrel, aki egyedül indult neki vagy egy földrész vagy pedig az egész Föld körülhajózásának? Ezen az úton ilyen hajóssal nem találkoztam. Engem is mindenhol örömmel fogadnak, mert kicsit érdekes vagyok. Találkoztam egy dél-amerikai fiúval, aki kajakkal Londonból Dél-Afrikába szeretne menni. Jellegében kicsit hasonló a terv, csak ő kajakkal megy. - Hogy bírja az egyedüllétet? - A rádió segítségével naponta, kétnaponta nagyon röviden, de beszélgetek a magyar rádióamatőr barátaimmal. A hajó körüli munka lefoglal. - Volt olyan, hogy elromlott valami és sürgősen meg kellett javítania? - Persze, sokszor. Jellemző az, hogy a vitorlát folyamatosan varrni kell, könnyen szakad a vitorla és akkor le kell venni, felrakni egy kisebbet és addig varrni a vitorlát. Tehát ez egy jellemző dolog. A motor körül is voltak problémák, gyertyacsere vagy egy szivató mindig elromlik, ez is kikötés előtt kint a vízen egy munka. Nagyon nagy probléma nem történt. Kisebb szigetelések voltak, rázott a hajó és újra kellett szigetelni egy-két helyen. De ez sem volt azért annyira veszélyes. - Jól tudom, hogy a mobiltelefonja fölmondta a szolgálatot, tehát csak az amatőr rádiósokkal tartható kapcsolat maradt az életében? - Igen. Sajnos néhány hete a mobiltelefononom még a Kanári-szigeteken elromlott. Az óceánon a mobiltelefon nem nagy probléma, inkább a szigetek között lenne praktikus, hogy könnyebben tudnám mondani, hazafelé, hogy hol vagyok, mikor kötök ki egy napon belül. - Volt-e olyan veszélyes helyzetben, amit általában ilyenkor meg szoktak kérdezni, hogy hatalmas hullámok, esetleg tengeri állatok? - Cápával, bálnával nem nagyon találkoztam, nem jutott közel hozzám, messziről mintha láttam volna egyszer egy nagyobb állatot. Igazából veszélyes helyzetre nekem volt egy-két tapasztalatom. Amikor átmentem a Gibraltári-szoroson, ott nagy a hajóforgalom, nagyon nagy szél volt, nagyon rossz volt a láthatóság is, köd volt, esett az eső és egy hajó nagyon közel jött hozzám, majdnem ütköztünk, és az orrhulláma nyomott el a hajótól végül is és becsapott az orrhulláma teljesen a hajóba. Nagyon félelmetes volt. Éjszaka vannak problémák, amikor a nagy hajók későn vesznek észre. Ilyenkor az ember csak kapaszkodik. Ilyenkor már nem is tud semmire gondolni és nem is tud semmit reagálni, csak várni, hogy most mi lesz. - Nyilván számot kell azzal vetnie, hogy eddig szinte partközelben hajózgatott, és ezután jön a neheze, amikor az Atlanti-óceánt át kelvalahogyan szelni. - Ez egy nagy lépés nekem, de bízok benne, hogy sikerül és nem lesz probléma. Az áramlások és a szelek segítenek, az biztos. - Nem fél? Méder Áron: Most nem félek. Néha félek, néha nem félek, változó. Most jelenleg nem félek. Indulás előtt biztos, hogy lesz bennem egy félsz és nehéz lesz, de nagyobb bennem a vágy, mint a félelem.

Forrás:Magyar Rádió Online

Kapcsolódó cikk:
- Magyar lélekvesztővel a Föld körül - szóló vitorlázás Carina vitorlással