Ki hitte volna, hogy sebesség nagyon fontos tényező ebben a sportágban?!
A legtöbb sízőnek 62-65 km/órás sebességre van szüksége, míg a hagyományos vízisít űzők már 48-58 km/órás sebességgel is elevickélnek. Ezenkívül nagy szükség van minél simább víztükörre.
A mezítlábas vízisízésnek négy versenykategóriája van: a szlalom, a trükk, az ugrás és az összetett. A szlalomban a versenyzőnek az őt húzó hajó hullámain kell átsiklania minél többször 2x15 másodperc alatt. Pontokat a teljes vagy részleges átkelések száma alapján kap a síző. Minden versenyző egy menetet előrefelé, egy menetet hátrafelé tesz meg. A hullámokon egy vagy két lábbal lehet átsiklani.
A trükk a mezítlábas vízisízés nagydíja! A bírák a versenyzőt húzó hajóból stírolnak hátrafelé. A hajó vezetőjének be kell tartania a sportág legfelsőbb szervezetének, az IWSF-nek az erre vonatkozó, szigorú szabályait. A legjobb versenyzők 540 vagy akár 720 fokos kombinációkra is képesek. Ugyanúgy, mint a szlalomban, itt is 2x15 mp áll a sízők rendelkezésére.
A legnehezebb és legérdekesebb, így lehetne jellemezni az ugrást. Lényege, hogy ki tud messzebb repülni. A versenyzőket legfeljebb 72 km/órás sebességgel húzzák fel az ugratón, ami 20 fokos szögben, 45 cm magasan áll ki a vízből. Leginkább az időzítésen múlik a siker. Mindenkinek három kísérlete van, a levegőben megtett távolságot pedig számítógép számítja ki. Ma a világ legjobbjai gond nélkül repülnek közel 30 métereket.
Az utolsó versenyszám az összetett, ahol a férfi, női és csapat kategóriák győztesét az előző három versenyszámban mutatott teljesítmények összegzésével kapjuk meg. Minden versenyszámban (azon belül mindegy, hogy a selejtező, az elődöntő vagy a döntő során) a legmagasabb pontszámot elért síző 1000 pontot kap, a többiek pedig a teljesítményüknek megfelelő százalékot kapják az 1000 pontból. A szlalom, a trükk és az ugrás összetett pontszámait összegezve pedig kiderül, ki a legsokoldalúbb.
