Mivel a vitorlás hajók üzemanyaga a szél, fontos, hogy ismerjük típusait, és az egyes típusok sajátosságait. Az egyik legalapvetőbb fajtája a szélnek az ún. parti szél, illetve annak párja a vízi szél; mindkettő a két eltérő tulajdonságú közeg, a víz és a szárazföld között beálló hőmérséklet-különbség következtében kialakuló légáramlás. Cikkünk erről a jelenségről szól.

Nappal a szárazföld jóval gyorsabban és nagyobb mértékben melegszik fel, mint a víz felszíne. Ez a szárazföld felett elhelyezkedő légtömeget is felmelegíti, amely ritkább lesz, vagyis felfelé törekszik (ez a konvekció jelensége, azaz a feláramlás). Magától értetődő, hogy a feláramló levegőt pótolni kell, helyébe a víz felszíne felett található hűvösebb levegő áramlik. A vízfelszín feletti légtömeg hőmérséklete ekkor azért alacsonyabb, mert a víz jobban elnyeli a napsugárzást, nem melegíti fel olyan intenzitással a levegőt, mint a part. A vízről a part felé áramló levegőt nevezzük vízi szélnek. Beindul tehát egy cirkuláció: a felszínhez közel a part felé, a magasban ellentétesen fúj a szél.

Az éjszaka beálltával újraindul a folyamat, csak épp ellentétes irányban. A víz hőtároló kapacitása jóval nagyobb, mint a szárazföldé. A levegőt így tovább tudja melegen tartani, s ennek köszönhetően itt indul meg a feláramlás. A kiegyenlítést most a part felől érkező légáramlat, vagyis a parti szél végzi. A magasban természetesen megint fordított a szél iránya.

Összefoglalva a jelenség napi ciklikusságát:

reggel a levegő és a víz hőmérséklete azonos, szél tehát nincs;
délelőtt megindul a szárazföld feletti levegő feláramlása, helyébe a víz felől érkezik légtömeg, beindul a vízi szél;
délután a legerősebb a feláramlás, ennek köszönhetően erősebb a szél is;
este közeledtével, ahogy lehűl a levegő, a két légtömeg hőmérséklete kiegyenlítődik, szél tehát megint nincs;
éjszaka a gyorsan távozó talajhő miatt beálló hőmérséklet-különbség beindítja a parti szelet.
Fontos megjegyezni, hogy a jelenség csak tiszta, nyugodt időjárási helyzetben, anticiklon esetén figyelhető meg - vagyis akkor, amikor napközben szabadon tud érvényesülni a besugárzás, éjszaka pedig a kisugárzás. Felhő, szél, időjárási frontok ezt nem teszik lehetővé. A cirkuláció mértékét ugyanakkor befolyásolja a domborzat és a parti növényzet is: a hegyek elősegítik a feláramlást, homokos vagy köves talaj esetén pedig nagyobb hőmérséklet-különbség alakulhat ki, mint erdős, vizenyős talajnál.

S hogy miért ilyen fontos nekünk, vitorlázóknak ez a két széltípus? Ha ismerjük a helyi általános időjárási és domborzati viszonyokat, akkor könnyebben tervezhetünk indulást és érkezést. A reggeli kifutást érdemes a még fújó parti széllel megejteni, a nap végén pedig ügyesen kihasználhatjuk a már gyengülő vízi szelet a kikötő eléréséhez.

Amennyiben szeretnél még több hasonló cikket olvasni a hajózás sokszínű világáról, látogass el a hajozzunk.hu oldalra! 

Cikk szerzője: hajozzunk.hu 
Forrás:            hajozzunk.hu