Az öt nap során Bécsből Pozsonyba, majd Pozsonyból Győrbe, Győrből Tatára, Tatáról Budakeszire, s végül Budakesziről Budapestre futott a mezőny, mely 316,7 km megtételét követően, a nemzeti ünnepünkön érkezett meg a Tabánba.
A három országon átívelő, azokat összekötő verseny, a hatalmas sportértékén túl, felbecsülhetetlen kulturális, politikai és turisztikai értékkel bír. A táv során érintett települések, önkormányzatok, polgármesterek, nemzeti hovatartozástól függetlenül egyként álltak a rendezvény mellé és tettek meg mindent annak sikeréért. A rendezvény fővédnökségét Tarlós István Budapest főpolgármestere vállalta el.
Az útvonalban változás volt a korábban megszokotthoz képest, hogy idén a mezőny Rajkánál kelt át a határon, így a futók meghódították a Szigetköz gyönyörű vidékét is.
A szerda reggel Bécsben eldördülő rajtpisztoly nem csupán Közép-Európa legnagyobb futóversenyének a kezdetét jelezte, hanem egy legendás verseny újjászületését is. Az Ernst-Happel Stadion tekintélyt parancsoló arénájában összegyűlő és a rajtvonal mögé felsorakozó ultramaratonisták, futók és kerékpárosok a Bécs-Pozsony-Budapest Ultramarathon első métereinek megtételével egy új korszak kezdetének lettek örökre részesei.
Az öt napos erőpróba elrajtolásával a férfias küzdelem is kezdetét vette. A váltóknál a Dover csapata egyértelműen jelezte szándékát a végső győzelemre, így ennek megfelelő iramot diktált. Az egyéni indulóknál pedig a hazai ultrafutás két legendás alakjának, Németh Csabának és Bogár Jánosnak a csatáját lehetett prognosztizálni.
A mezőnyben találhattuk a kenus bajnokainkat, akik 2003 óta hagyományosan a futó karaván részesei. A Bajnokok Csapatát idén Kozmann György olimpiai bronzérmes és világbajnok kenus, Csabai Edvin tizenhétszeres világbajnok maratonista kenus, Beé István világbajnok kajakos mellett Boronkay Péter világ- és Európa-bajnok paratriatlonista, Lindenmayer János ironman és Horváth Csaba olimpiai és világbajnok kenus is erősítette.
Az egyéni futók a Bécs-Budapest igazi hősei, akik izgalmasabbra nem is írhatták volna a forgatókönyvet. Az első három szakaszon nagy adok-kapok kezdődött az élen Németh és Bogár között. Az első napon Németh Csaba több mint 13 perces előnyt szerzett, amit a második napon Bogár Jani, a korábbi Bécs-Budapestek hatszoros győztese, 18 perces előnyt hozó etapjával, 5 perccel a maga javára fordított.
A harmadik napon Győr és Tata között, Németh a pszichikai hadviselés eszközeit is bevetve kemény csatát indított, amit meg is nyert és fordítva az álláson 3 perces előnnyel indult a Budakeszire vezető közel 60 km-nek. A sokak által remélt ismételt csavar a negyedik napon elmaradt, így Németh Csaba tovább növelte az összetett előnyét, ami így majd 15 perc volt az utolsó napi félmaraton előtt.
Az utolsó napon, amely egy klasszikus félmaratoni táv, több betétfutammal egészült ki, így a Budakeszi-Budapest közötti 21 km-en került megrendezésre egy nyílt félmaraton formájában a Szabadság futam, valamint a kajak-kenus sportolók hagyományos Kolonics emlékfutása.
Az ötödik napi szakaszon Bogár János mindent megpróbált az összetett győzelem érdekében és riválisa előtt ért a célba, ám az összetett hátrányán csak faragni tudott, így 11 perces előnnyel Németh Csaba lett a Bécs-Pozsony-Budapest Ultramarathon győztese! A dobogó harmadik fokára Herbák Gergő léphetett fel.
A férfiváltók versenyét a DOVER Nyelvi Centrum ötöse nyerte meg, akiknél a legszínesebb egyéniség kétség kívül az etióp Erkolo Ashenafi volt, aki egyébként az iskola növendékeként magyarul tanul. Mögöttük az ELTE Sashegyi Gepárdok együttese végzett, harmadikként pedig a Hírös Suttyók csapata zárt. A két női csapat közül a Girls n Shape jobbnak bizonyult a Száguldó Virágoknál.
Mindenképpen említést érdemel a Csipet Csapat névre keresztelt együttes is, amelyet 11-13 éves fiatalok alkottak (egy 19 éves futó volt a legkorosabb közöttük) és a váltók versenyében az előkelő 8. helyet szerezték meg.
A félmaratonit – a Budakeszi és a budapesti Tabán közötti 21 km-t – a férfiak között Soltész Roland futotta le a leggyorsabban, ezüstérmesként Karajkó Sándort tapsolta meg a végig szakadó esőben is kitartó tömeg, míg a bronzérmet Balázs Levente nyakába akasztották.
A befutót követően a Tabánban megtartott ceremónián az atlétáknak a díjakat Czene Attila sportért felelős államtitkár, valamint Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester adta át.
A rendezvény előtt Bogár János egy interjúban így fogalmazta meg megújuló BBU-val kapcsolatos gondolatait: „Ha jól belegondolunk, egy új korszak kezdetének leszünk a részesei, hiszen a Bécs-Pozsony-Budapest Ultramaraton nem valaminek a folytatása, hanem valaminek a kezdete és elsőnek lenni, az elsők között lenni jó dolog. Most októberben a rendezőkkel együtt mi futók is valaminek az alapjait rakhatjuk le közösen.”
Nos, az alapok a helyükre kerültek és szilárdan állnak, a rendezők pedig már a következő évek Bécs-Pozsony-Budapest Ultramarathon terveit készítik, így aki idén valamilyen okból nem indult, az jövőre megteheti, hiszen örök élményekkel gazdagodnak azok, akik így vagy úgy, de megteszik a Bécsből Budapestre vezető utat.